Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
Versengés a partnerért és agresszió a hímek között
Kierőszakolt párzás
 
Számos faj hímjei a skorpiólegyek mellet kényszeríthetik a nőstényeket, hogy pározzanak velük. Pl. a rákevő fóka vizsgálata kimutatta, hogy a hímek olyan nőstények után kutatnak, majd velük maradnak, amelyek úszó jégtáblán pihennek még függetlenné nem vált kölyökkel /726/. Ismételt időszakonként a hímek megpróbálnak párzani a nőstényekkel, azon tény ellenére, hogy a nőstények nem válnak fogamzóképessé addig, amíg a kölyök szopik és nem független. A hímek nem finomak a megközelítésükben. Gyakran megharapják a nőstényeket miután visszautasították őket, vagy viszonzásul megharapták őket. Egy kutatócsoport, amelyet D.B. Siniff vezetett, figyelte, hogy a hímek és nőstények vérrel borítottak a szexuális vitáik következményeként. Bár ez egy szélsőséges példa, semmi sem illusztrálja jobban, hogy egy szexuális szaporodás nem egy magasztos együttműködési kapcsolat, amely a faj fenntartását lenne hivatott létrehozni. Egy hím rákevő fóka a nőstény minél korábbi megtermékenyítésével nyer, mivel minél tovább vár, annál valószínűbb, hogy egy rivális helyettesíti öt /726/. Továbbá minél hamarabb kopulál, annál korábban kezdheti a következő partnerének a keresését. A nősténynek másrészt az az érdeke, hogy felnevelje a kölykét, és nem pedig idő előtt kitaszítsa a függetlenségbe. Az eredmény szexuális konfliktus. 
Bár jó okunk van azt hinni, hogy a hím skorpiólegyek és a rákevő fókák erőszakos kopulációi néha utóddal járnak, vajon az erőszakos kopuláció adaptív-e? Az erőszakos közösülésért van egy alternatív hipotézis is, amely szerint az erőszakosság egy mellékes, talán maladaptív tulajdonság, azaz egy mellékterméke valamilyen proximális mechanizmusnak, amely a hímek szexuális érdeklődését különösen hamar felkelti. Ezen mechanizmusok lennének felelősek a hímek adaptív párzási motivációjáért, de szintén elvezetnek az ilyen típusú nem produktív szexuális índiszkriminációhoz, amely a hím darazsakat és a méheket is virágokkal párzásra ingerli, a békákat, hogy megpróbáljanak párosodni tornacipővel, vagy ujjakkal, vagy a rovarok, hogy próbáljanak megtermékenyíteni sörösüvegeket /15. ábra/. Senki sem érvel, hogy egy méh kopulációs kísérlete a sörösüveggel közvetlenül adaptív lenne. Ugyanilyen érveléssel az erőszakos kopuláció egy másik költséges mellékhatása lehet a hímek erős szexuális késztetésének. 
Tesztelhetjük, hogy vajon az erőszakos közösülés maladaptív vagy adaptív reproduktív technika úgy, hogy megvizsgáljuk, hogy a nőstények, amelyek petéit a hímek megpróbálják megtermékenyíteni, speciális objektumai-e az erőszakoskodó hímeknek. A fehérfejű gyurgyalag egy a számos madár közül, amelynél az erőszakos kopuláció előfordul /240/ Ez az afrikai madár folyóparti üregekben fészkel. Amint a nőstények elhagyják a fészkeiket, hímek zaklatásainak vannak kitéve, amelyek a telep közelében gyűlnek össze. A hímek próbálják a nőstényeket a földre kényszeríteni, s amint ott vannak, kloákájukat a nőstényéhez nyomják megpróbálva átjuttatni az ejakulátumokat a nőstényekbe, amely nem a sajátjuk, s amely rendszerint erősen ellenáll a párzás kísérletnek, farkát és kloakáját erősen a földre szorítva. 
Stephen Emlen és Peter Wrege lejegyezte, hogy azon nőstények, amelyek tojásokat raknak, így megtermékenyíthető petével rendelkeznek, különösen gyakori célpontjai a hímek zaklatásának. Ugyanez figyelhető meg a kis hegyi récénél, amely hímjei néha megerőszakolják a nőstényeket /16. ábra, 3/. Így legalábbis néhány fajnál a madarak erőszakos közülése alkalmanként produkálhat utódokat a hímeknek /561/. 
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org