|
|
|
Versengés a partnerért
és agresszió a hímek között
|
|
Alternatív párzási technikák:
evolúciós fennmaradás
|
| |
| Ha két vagy három módon lehet egy fajnál
a pár szerzése, megkérdezhetjük, hogy vajon a szelekció miért
nem eliminálta a kevésbé sikeres alternatívákat? |
| Számos
esetben az egyik opció (pl. a domináns hím) nyilvánvalóan felsőbbrendű
reprodukciósan a hímek többi technikájához képest /203,
436, . 10. ábra/. |
| A játékelmélet, amelyet a 8. fejezetben
mutattunk be és John Maynard-Smith fejlesztette ki és Richard
Dawkins /183/ védelmezte, különösen hasznosnak bizonyult az alternatív
taktikák analízisében. A játékelmélet lényege, hogy az egyik egyed
fitnesz nyeresége függ, hogy a populáció többi tagjai mit csinálnak.
Így a populációs interakciók meghatározzák, hogy a reproduktív
kompetíciós játék melyik opciója fogja a legmagasabb fitneszt
adni a játékban résztvevőknek.
Ezt a stratégiát (viselkedési szabályok sorozatát) nem lehet helyettesíteni
evolúciós időintervallum alatt sem alternatív viselkedés készlettel,
amelyet így evolúciósan stabil stratégiának nevezünk, vagy ESS-nek. |
| Az optimalizációs elmélethez
hasonlóan a játékelmélet szintén fontos kvantitatív perdikciókhoz
vezet, arról, amit az evolúciónak elő kell állítania és ezeket
a predikciókat a valóságban lehet tesztelni /41/. Az optimalizációs
elmélettel szemben azonban a játékelmélet figyelembe veszi
a dinamikus interaktív aspektusát a szociális kompetíciónak. Ezen
elmélet haszna segített lerombolni azt az elképzelést, hogy csupán
egyetlen viselkedési tulajdonság készletet mutathat egy adott
faj. Ha a megfelel feltételek rendelkezésre állnak, kettő
vagy több különböző taktika a kompetítorokkal való foglalatoskodásban
végtelen ideig együtt élhet. |
| A játékelméletben a stratégia nem azt
jelenti, amit a mindennapi beszédben, nevezetesen, hogy egy akció
kell, amit az egyed tudatosan alkalmaz. Ehelyett
a játékelmélet a stratégiát úgy definiálja, mintegy öröklött program,
amely befolyásolja az állat akcióit, annak érdekében, hogy a reprodukció
végső célját elérhesse /203/. E stratégia állhat csupán egyetlen
taktikából, a holyva hímek viselkedése közti különbség,
hogy az egyik nőstényhez hasonló taktikát használ, míg a másik
territoriálist, úgy is kialakulhatott, hogy mindegyiknek volt
egy öröklött, különböző stratégiája. Ha ez így volt, a szabály:
mindig viselkedj nőstényhez hasonlóan amikor egy rivális
hímmel kerülsz szembe
- ellenére lenne a populációban egy alternatív stratégia, amely
szerint: mindig próbáld fenntartani a territóriumot agresszivitással.
Az egyik stratégia jobbnak bizonyul a másiknál, ha csak kis mértékben
is, az evolúciós idő alatt ennek
a stratégiának kell helyettesíteni a másikat, mivel nagyobb a
reproduktív nyeresége. Így ha mindkét stratégia létezik a populációban,
akkor egyforma fitnesszel kell lennie az egyedekre. Ez lehetséges,
de rendszerint megkívánja a frekvencia függő szelekció
valamilyen típusát, amelyet a sirály kolónia bátor és óvatos egyedeinek
hipotetikus példájával tárgyaltunk /8. fejezet/. Más szavakkal:
amikor két különböző stratégia alkalmazói léteznek a populációban,
akkor egyenlő fitneszűek lehetnek. De ha az egyik típus
gyakoribbá válik, akkor ennek alacsonyabb fitnesze lesz, amikor
is az alternatív stratégia ideiglenesen előnybe részesül és visszavezeti
a populációt az egyensúlyi pontba, ahol a két stratégia koegzisztál. |
| Egy stratégia szintén specifikálja, hogy
egy egyed a különböző
taktikák közül melyiket végzi és ez a választás függ a szembekerülés
feltételeitől. Pl. ha a holyvák szabálya az lenne: viselkedj nőstény
módra, ha náladnál nagyobb territoriális hímmel találkoztál, de
máskülönben védjél agresszívan egy
territóriumot. Egy ilyen stratégiát kondicionált stratégiának
hívnak, amely terminus hangsúlyozza, hogy az egyed által alkalmazott
taktikák függenek a változó környezeti feltételektől amelyekben
az egyed van. Itt egy szabályok sorozata alkotja a stratégiát,
amely biztosítja a flexibilis választ. Az teljesen lehetséges,
hogy az összes kanadai juh ugyanolyan stratégiával rendelkezik,
amelynek van három alternatív párzási taktikája, ami azért eredhetett,
mivel az egyedek különböző feltételek között élnek. Ha
egy hím juh kicsi és képtelen legyőzni egy nagy domináns hímet,
akkor ő egyszerűen a röptében párzás alternatívájára vár, vagy
próbálja megakadályozni az izolált nőstényeket, hogy elérjék azon
helyeket, ahol domináns hímekkel találkozhat. |
| Egy bizonyos kondicionálási
stratégiának, ahhoz hogy ESS legyen, az egyedeknek flexibilis
szabály képtettel kell rendelkeznie, amelyet a stratégia ad, és
ezeknek magasabb fitneszüeknek kell lenni, mint az ettől eltérő
stratégiáknak ahhoz, hogy kondicionálási vagy egyetlen
taktikai szabály legyen. Bizonyos kondicionálási stratégiák valószínűleg
előnyösek, mivel segítik a hímeket, hogy megőrizzenek reproduktív
lehetőségeket még akkor is, ha ezen hímeket kizárták a párszerzés
leghatékonyabb módszeréből. Richard Dawkins fogalmával
segítik a szubordináns fiatal, vagy gyenge hímeket, hogy a rossz
munka legjobbját végezzék /183/. Képzeljünk el egy populációt,
ahol néhány hím olyan feltételes képességekkel rendelkezik, hogy
szubordináns szerepet vesz fel, míg más genetikailag különböző
hímek kitartanak, bármilyen költség is van, ahhoz, hogy territoriális
vagy domináns hímek legyenek. Ha, mint ahogy gyakran ez a helyzet,
a kitartó hímek kimerítik magukat a hiábavaló támadásokban, az
erősebb hímek által, a feltételes vagy kondicionális
stratégia felsőbbrendű. |
| |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 