Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
Összefoglalás
1. Az aszexuálisan szaporodó nőstényeknek nem lenne szabad fiukat létrehozni és ennek eredményeképp nagyobb előnyben kellene részesülnie a szexuálisan szaporodó nőstényekkel szemben. A szexuális reprodukció gyakori előfordulása azt javasolja, hogy a szexuálisan szaporodó nőstények valamilyen fitnesz előnyben vannak, amely több mint kompenzálja őket a hímek előállításáért. 
2. Két hipotézist javasoltak a szexuális reprodukció értelmezésére az egyedi szelekció szempontjából. A szerencsejáték hipotézis úgy érvel, hogy a szexuális nőstények genetikailag változatos utódot hoznak létre, amelyek közül néhány képes megbirkózni a kiszámíthatatlan változatosságokkal, amely kétségtelenül előfordul a fizikai környezetükben. A koevolúciós hipotézis azt javasolta, hogy a paraziták és az élő környezet más elemei, amelyekkel az adott fajjal evolválódva azt kihasználják, a szexuális reprodukciónak kedveznek a gazdaállatokban, úgy hogy néhány utód előállításával, amelyek új típusú génkombinációja segíti őket a parazitáktól megmenekülésben. 
3. A hímek és nőstények a szexuálisan szaporodó fajoknál alapvetően különböző reproduktív taktikájúak. A hímek sok apró gamétát (spermiumot) termelnek, és rendszerint kevés vagy semmilyen szülői gondozást nem végeznek, de ehelyett annyi nőstényt és petét próbálnak megtermékenyíteni, amennyit csak lehetséges. A nőstények petét (nagy ivarsejteket) termelnek és gyakrabban invesztálnak a szülői gondozásba, mint a hímek. Bármilyen invesztálás egy meglévő utódba, amely a jövőbeni reprodukció költségére történik, a szülői invesztálás részét képezi. 
4. A szülői gondozás, amely a szülői invesztálás fő formája trade-off-okat tartalmaz, pl. a meglévő utódok megnövelt túlélése a szülői gondozás különböző költségeivel szemben, beleértve a csökkent fekunditást és párzási lehetőségeket. A nőstények valószínűbben, mint a hímek vesznek részt szülői gondozásban, amikor az ökológiai feltételek olyanok, hogy a haszon növekszik az egyed túlélésével és ez ellensúlyozza a gondozás hátrányait. Ez azért lehetséges, mivel a nőstények gyakrabban, mint a hímek vannak abban a helyzetben, hogy azonosíthatnak utódokat és hasznukra lehetnek. 
5. A halak egy fő kivétel a szabály alól, ahol is a hímek gyakran egyedül gondozzák az utódokat. A halaknál a hímeknek akkor érdemes a területükön lerakott ikrák gondozását vállalni, míg a nőstényeknek a költség igen nagy lehet a fiatalok gondozásában elszenvedett nagyságcsökkenése, ismerve, hogy a nőstények testmérete és fekunditása között exponenciális viszony van. 
6. A szülői gondozás evolúciós analízise optimalizációs hipotézishez vezet, amely megállapítja, hogy azon egyedek, amelyek a szülői invesztálást úgy végzik, hogy maximalizálják a haszon-költség arányt. Ezt a hipotézist két rejtélyes eset fényében vizsgáltuk. Egy nyilvánvalóan nem diszkriminációs szoptatását egy telepes nősténynek, és a szülői közbe nem avatkozást néhány madárnál a fiókáik közti végzetes interakciókban. 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org