|
|
|
Hogyan
maximalizálják a szülők a nyereségüket?
|
|
Diszkrimináció nélküli szülői
gondozás (2/2)
|
| |
| A
nyilvánvalóan nem szelektív gondozás másik esete a mexikói szabadfarkú
denevérnél fordul elő. Ezen denevérfaj terhes nőstényei egyes
délnyugat-amerikai barlangokhoz vonulnak, ahol milliónyi egyedből
álló telepeket formálnak. Miután megszülték az egyetlen utódot,
a denevéranya elhagyja a kölykét, ami a barlang mennyezetén más
kölykök tucatjaival vagy százaival együtt
egy csomóban függeszkedik /13. ábra/. Amikor egy nőstény visszatér,
hogy szoptassa a kölykét, a kölykök szabályosan megrohamozzák.
Mivel a száz vagy ezer kölyök a nőstényt megrohamozva próbál közel
jutni, a régebbi megfigyelők azt hitték, hogy a nőstény nem
képes megtalálni a saját utódját és kijelentették, hogy a nőstények
közösen szoptatják a kölyköket. |
| A
csoportszelekciós időszakban nem volt meglepő, hogy a nőstény
tejét odaadja annak, aki elsőnek jön, az elsőnek kap alapon, anélkül,
hogy azonosítaná a kölyköt. Az együttes gondozás azonban azon
predikció ellenére történik, hogy az anyának meg kell különböztetnie
az utódokat a szülői gondozásban. Hogy ezt a predikciót tesztelje
Gary McCracken újra elhatározta, hogy megvizsgálja a szabadfarkú
denevérek viselkedését
/541/. A kutató elfogta és vérmintákat vett nőstényektől és kölyköktől,
amelyeket azok szoptattak. Keményítő gél elektrolízis használatával
amely technikát specifikus enzimváltozatok azonosítására használnak,
képes volt kimutatni, hogy az anyának
vagy a kölyköknek azonos enzimváltozatai vannak-e. Pl. a szuperoxid
dizmutáz enzimnek hét változata volt jelen a populációból, ahonnan
a vérmintákat vette. Ez azt jelentette, hogy ezt az enzimet kódoló
génekből hat különböző allélnek kell jelen lenni. |
| Ha
a nőstény denevérek nem különböztetik meg a kölyköket, a nőstények
és a kölykök enzim változatainak nem szabad korrelálnia. De ha
a nőstények csupán a saját utódukat szoptatják, akkor nekik ugyanazon
az alléleken kell osztozkodnia, így a szuperoxidáz diszmutáz ugyanazon
formájának és más enzimeknek is egyformán jelen kell lennie. McCracken
összehasonlította a felnőtt szoptatott fiókapárok genotípusának
valódi korrelációját a random szoptatás gyakoriságaival. A denevér
óvodában uralkodó káosz ellenére a
nőstények kb. 80 %-os sikerrel találják meg a saját kölyküket,
még akkor is ha ezt el sem tudjuk képzelni, hogy miképp cselekszik
/541/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 