Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)

Hogyan maximalizálják a szülők a nyereségüket?
Diszkrimináció nélküli szülői gondozás (2/2)
 
A nyilvánvalóan nem szelektív gondozás másik esete a mexikói szabadfarkú denevérnél fordul elő. Ezen denevérfaj terhes nőstényei egyes délnyugat-amerikai barlangokhoz vonulnak, ahol milliónyi egyedből álló telepeket formálnak. Miután megszülték az egyetlen utódot, a denevéranya elhagyja a kölykét, ami a barlang mennyezetén más kölykök tucatjaival vagy százaival együtt egy csomóban függeszkedik /13. ábra/. Amikor egy nőstény visszatér, hogy szoptassa a kölykét, a kölykök szabályosan megrohamozzák. Mivel a száz vagy ezer kölyök a nőstényt megrohamozva próbál közel jutni, a régebbi megfigyelők azt hitték, hogy a nőstény nem képes megtalálni a saját utódját és kijelentették, hogy a nőstények közösen szoptatják a kölyköket. 
A csoportszelekciós időszakban nem volt meglepő, hogy a nőstény tejét odaadja annak, aki elsőnek jön, az elsőnek kap alapon, anélkül, hogy azonosítaná a kölyköt. Az együttes gondozás azonban azon predikció ellenére történik, hogy az anyának meg kell különböztetnie az utódokat a szülői gondozásban. Hogy ezt a predikciót tesztelje Gary McCracken újra elhatározta, hogy megvizsgálja a szabadfarkú denevérek viselkedését /541/. A kutató elfogta és vérmintákat vett nőstényektől és kölyköktől, amelyeket azok szoptattak. Keményítő gél elektrolízis használatával amely technikát specifikus enzimváltozatok azonosítására használnak, képes volt kimutatni, hogy az anyának vagy a kölyköknek azonos enzimváltozatai vannak-e. Pl. a szuperoxid dizmutáz enzimnek hét változata volt jelen a populációból, ahonnan a vérmintákat vette. Ez azt jelentette, hogy ezt az enzimet kódoló génekből hat különböző allélnek kell jelen lenni.
Ha a nőstény denevérek nem különböztetik meg a kölyköket, a nőstények és a kölykök enzim változatainak nem szabad korrelálnia. De ha a nőstények csupán a saját utódukat szoptatják, akkor nekik ugyanazon az alléleken kell osztozkodnia, így a szuperoxidáz diszmutáz ugyanazon formájának és más enzimeknek is egyformán jelen kell lennie. McCracken összehasonlította a felnőtt szoptatott fiókapárok genotípusának valódi korrelációját a random szoptatás gyakoriságaival. A denevér óvodában uralkodó káosz ellenére a nőstények kb. 80 %-os sikerrel találják meg a saját kölyküket, még akkor is ha ezt el sem tudjuk képzelni, hogy miképp cselekszik /541/. 
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org