|
|
|
A
szülői invesztálás és a nemek reproduktív stratégiái
|
|
Miért gondozzák az utódokat
a hímek olyan gyakran a halaknál?
|
| |
| Ahogy
korábban láttuk, az a szabály, hogy a nőstények gondozzák az utódokat,
számos kivétellel jár, azonban egyike sem volt segítségűnkre a
szülői gondozás evolúciójára vonatkozó alternatív hipotézisek
tesztelésében, mint a hím halak által adott gondoskodás. Mart
Cross és Craig Sargent a halak szülői gondozásának sokféleségét
analizálták, annak megállapítására, hogy az utóddal egyszerű asszociáción
felül milyen feltételek vezetnek az egyszülős hím gondozáshoz
/319/. |
| A
szülői gondozás haszna az utódok megnövelt túlélése. Az ilyen
típusú nyereség bármelyikének ugyanolyannak kell lenni, a gondozó
hímek vagy nőstények számára. Cross és Sargent úgy érvelt, ha
csupán az egyik szülő gondoz és a másik nem, a gondozás költségének
egyformának kell lennie. Két költségkategória lehet különböző
a hímek és nőstények között. Van egy potenciális
párzási költsége a szülői gondozásnak. Azzal, hogy az utódokkal
maradnak, a hímek rendszerint nagyobb költséget fizetnek, mint
a nőstények, mivel a hímek reproduktív sikerességét jobban növeli,
ha sok nőstényt talál és termékenyíti meg petesejtjeit. A
nőstény reproduktív sikerességét az általa termelt petesejtek
száma korlátozza és nem pedig a pároknak a száma. A nőstényeknek
a szülői gondozás idő és energia költsége fertilizációs költséggel
jár, amely csökkenti a petesejtek jövőbeli termelését. |
| A gondozó
hím halak szinte kivétel nélkül territoriálisak, védik azt a helyet,
amelyek a nőstények látogatnak párzani és lerakni petéiket. Egy
ilyen típusú párzási rendszerben a szülői gondozás párzási költsége
eltűnik a hímeknek. A territórium őrzésével a hím
szintén őrzi a megtermékenyített petéket, a territórium és a petesejtek
jelenléte a hímeket további nőstények számára vonzóvá teszi, és
ezzel növeli a hímek párzási sikerességét. Ez az eredmény nagyon
kedvező haszon-költség arányt eredményez a hímek szülői
gondozásában. |
| A
nőstény halakban azonban a gondoskodásnak nagy fertilizációs költsége
lenne. Ha a nőstény csupán egyetlen fészekaljnyi utódnak szentelné
magát, ezen nőstény növekedési aránya lelassulna, mivel nem lenne
képes hatékonyan táplálkozni, mialatt az utódait gondozza. A testméret
csökkenése különösen veszélyes lehet számára, mivel a nőstények
fekunditása exponenciálisan növekszik a testmérettel, amit a halak
tipikus esetének tekintenek /9. ábra/. Más szavakkal minden elvesztett
növekedési egység
eredményeként - annak hogy gondozó - a nőstény különösen nagy
árat fizet a jövőbeni peték csökkent számában. Azok a hímek, amelyek
gondozók, szintén lassabban nőnek, mint gondozás nélkül, de mivel
a hímeknek a pár vonzására mindenképp a territóriumba kell
lennie, ez a csökkent növekedés, amely a szülői gondozásból származik
kicsi, vagy elhanyagolható. Így halaknál a hím gondozás valószínűleg
az evolúciós eredménye annak, hogy a hímek kisebb árat fizetnek
a gondozásért mint a nőstények és nem pedig annak, hogy
többet nyernének ezen viselkedésből az utódaik megnövelt túlélési
esélyeivel /319/. |
|
Egy
evolúciós megközelítés 