|
|
|
Szociális védekezés
|
|
A hígítási hatás
|
| |
| Talán
a legegyszerűbb ragadozási előny a csapatos életmódnak, ha a helyi
ragadozók fogyasztói kapacitását gyűrik le. A hígítási hipotézist
az adelie fókák és a pingvinek esetével fejezhetjük ki. Ha egy
fóka egy pingvint képes megölni minden három percben, akkor a
száz pingvinből álló csapat, amely keresztülmegy a ragadozó táplálkozási
zónáján, tízszer nagyobb túlélési eséllyel rendelkezik, mint a
tíz fős csapatból álló pingvinek, Feltéve, hogy mindegyiknek kb.
három perc szükséges a veszélyzónán
keresztüljutáshoz. A hígítási hatást világosan kimutatták kérészeknél,
melyek ízletes vízi zsákmányok a felnőtté átalakulás alatt amíg
kiemelkednek a vízből párosodni és petéiket lerakni. A kérészek
tömegben bújnak ki az év néhány napjának néhány órájában.
Bernard Sweeney és Robin Vannote azt a hipotézist tesztelte, hogy
a kibújás szinkronizáció ragadozóellenes adaptáció-e /757/. A
két kutató hálókat helyezett patakokba, hogy elfogja a kérészek
levedlett bőrét, amelyek a víz felszínén levedlenek, amint átváltoznak
imágóvá és otthagyják a levedlett kutikulájukat, hogy a vízáram
lefelé sodorja. Ezen levedlett bőrök megszámolásával elképzelésük
volt, hogy mennyi egyed bujt ki arról a patakrészről, amelyet
figyeltek. A hálók szintén felfogták a nőstények testét,
amelyek elpusztultak a peték lerakása után. A nőstények közvetlenül
az után, hogy petéiket a vízbe lerakták, elpusztulnak, feltéve,
hogy egy lappantyú vagy egy keringő bogár nem vet véget életüknek
korábban. |
| Mivel a kibújt kérészek száma napról
napra változott,
Sweeney és Vannote tudta mérni a kibujt nőstények bábbőrének számát
és a vízbe mosott nőstények számát. Minél több nőstény bujt ki,
annál nagyobb az esélyük a tojásrakásért /29 ábra/. |
| Lehetséges azonban, hogy a kibújási szinkronizáció
adaptív, mivel nagyobb
esélyt ad az egyedeknek, hogy párt találjanak. De ha ez az alternatív
hipotézis korrekt, akkor a parthenogenetikusan szaporodó kérészeknek,
amelyek teljesen nőstényekből állnak, kevesebb szinkronizációt
kell mutatniuk, mint a szexuális fajok
kibújásánál. Ezen fajok azonban ugyanolyan valószínűen bújnak
ki rajokban néhány nap alatt, így a hígítási hipotézis érvényesnek
tűnik a kérészekre általában. |
|
Egy
evolúciós megközelítés 