|
|
|
A zsákmányelfogás nehezítése
|
|
A Bates-féle mimikri
|
| Sok kísérletben kimutatták, hogy a madarak
képesek megtanulni bizonyos zsákmányokat, miután kellemetlen tapasztalatokat
szereztek azokkal kapcsolatban. A ragadozók képességét, hogy megjelenése
alapján megtanulják
elutasítani a rossz ízű zsákmányt, számos csaló faj kihasználja
/837/. Ezek az állatok, habár tökéletesen ehetők, a jelzésekkel
ellátott fajokhoz hasonló kinézetűek. Ez a Bates-féle mimikri,
amit Henry Bates egy 19. századi angol természetbúvár
és felfedező után neveztek el, aki felismerte ezt a jelenséget.
Minden erőteljes ragadozó riasztókat alkalmazó szervezet mellett
valószínűleg létezik egy vagy több ehető faj, amely lemásolja
a riasztó fajt, s így egy vagy több ragadozót becsap. |
| A Bates-féle
mimikri akkor képes működni, ha az állatok félelem bizonyos potenciálisan
halálos állatokkal szemben öröklötten van jelen /18. ábra 2. fejezet
a motmot madarak és a korall kígyók esetén./ Pl. nézzük a kígyó-hernyó
esetét. E nagy lepkék 5-15 cm-es lárvája
érintésre háromszög alakú fejformájával reagál, amelyet kígyószerű
szemek tesznek teljessé /21. ábra/. Továbbá a "kígyó" pontosan
azon tárgy felé nyúl, amely megérinti. /837/. Nem kétséges, hogy
ez a reakció felkelti a lehetséges predátor figyelmét.
Ezen mimikri különösen
jól tervezett a gyíkok visszariasztására, mivel az átváltozott
lárva közelről emlékeztet bizonyos szőlőkígyók fejére, amelyek
gyíkokkal táplálkoznak. Gyanítom, hogy a gyíkoknak nem volt esélye
tapasztalat útján megtanulni, hogy távol
maradjanak a gyíkevő szőlőkígyóktól. |
| A
mimikri hatásosságát a színmintázatokban és a vizuális megjelenésben
is kísérletesen is számos alkalommal mutatták ki /pl. 101, 102/.
De vajon mit tudunk az akusztikus Bates-féle mimikriről? Egyes
ártalmatlan kígyók, pl. a fekete kígyó sziszegése nagyon közelről
hasonlít a csörgőkígyó csörgésére. Egyszer az arizónai sivatagban
megközelítettem egy kígyót, amelyről pontosan tudtam, hogy fekete
kígyó, de amint csörgésre emlékeztető hangot hallatott, hirtelen
sokkal nagyobb tisztelettel kezdtem kezelni. |
| Még
senki nem vizsgálta meg gondosan annak a lehetőségét, hogy a fekete
kígyók nagyobb ragadozóellenes nyereségre tesznek szert a hangjuk
eredményeként. De egy jól vizsgált esete az akusztikus Bates mimikrinek
létezik /677/. Az ásóbaglyok /22. ábra/ a fészeküregükben olyan
hangot adnak, amely igen hasonló az ingerült csőrgőkígyók csörgéséhez.
A csőrgőkígyók a nap egy részét földalatti üregekben töltik, így
logikus, hogy amely bagoly hangja hasonló a végzetes csörgőkígyóéhoz,
talán képes meggyőzni a hívatalan látogatót, hogy máshová menjen. |
| Az
akusztikus mimikri kísérletes tesztelését a kutatók úgy végezték,
hogy a douglas földimókusok képesek-e megkülönböztetni a csörgőkígyó
csörgését, az ásóbagoly többi hangától. A douglas földimókusok
föld alatti üregekben élő rágcsálók, melyek ugyanazon területeken
élnek, mint az ásóbaglyok és feltételezhetően a baglyokkal küzdenek
a fészkelő helyekért. Ha egy ásóbagoly csörgőkígyószerű jelzést
produkál, akkor a földimókusoknak ugyanolyan
tisztelettel kell kezelnie az áljelzést, mint amit ők valóban
mutatnak az igazi csörgőkígyóval szemben. Amikor a fogságban tartott
földimókusoknak lehetőségük volt mesterséges üregekbe menni, egyformán
nem lelkesedtek bemenni azon üregekbe, ahol a csörgőkígyó
csörgését és az ásóbagoly sziszegését hallották, de sokkal kevesebbet
tétováztak, ha hallották a bagoly csattogó hangját, vagy csupán
háttérzajt a fészeküregből /23. ábra/. Ezen eredmények alátámasztják
azt az érvelést, hogy a bagoly a csörgőkígyó akusztikus
Bates-féle mimikrijét használja. |
| Matthew
Rowe a hipotézisének összehasonlító tesztjeként kollégáival rámutatott,
hogy az ásóbagoly az egyetlen a családban, amely föld alatt fészkel
(csörgőkígyó élőhelyben) s az egyetlen bagoly a családban amely
csörgésszerű hangot ad ki. |
|
Egy
evolúciós megközelítés 