|
|
|
A zsákmányelfogás nehezítése
|
|
Kémiai védekezés
|
| A pókokhoz
hasonlóan a rovarok is alkalmaznak kémiai háborút, permetet használnak,
befecskendeznek, beletörölnek, vagy mérgező, ragadós, irritáló
vagy rossz ízű vegyszereket öklendeznek vissza ragadozóikra /228/.
Egy púposszövő lepke faj lárvája Nyugat-Ausztráliában
él. Egyszer észrevettem egy nagy hernyót, amint egy banksia fa
bőrszerű levelein táplálkozott. Amint közelebbről meg akartam
nézni, a hernyó hirtelen lelógatta fejét és potrohát a levélről
és egy fordított U alakot formált. Nem rémültem meg, megérintettem,
amire bonyolult vörös, csápszerű képződmény emelkedett ki a fejének
közeléből, amely készülékkel /osmoterium/ a hernyó erősen illatos
ecetsav felhővel burkolt be. /16. ábra/. |
| Nem tudom, hogy milyen természetes ragadozókat
locsol le a hernyó az ecetszagú
permettel, gondolom, hogy ezt a kémiai védelmet egyes madarak
és talán hangya ellen alkalmazza, amelyek a rovar társainak fő
ellenségei. Bár én úgy vélem, hogy a kémiai védelem néhány madár
és talán hangyák ellen működik, amelyek a hasonló rovarok
fő ellenségei. A
hangya predáció a felelős valószínűleg az ázsiai méh, Apis florea
vegyi védekező viselkedéséért is, amelyek nyitott lépet építenek
egy ágon az alacsony növényzetben /17. ábra/. A dolgozó méhek
beburkolnak egy gallyat, amelyen a fészek található,
így a hangyák nem tudnak a méh sejtekhez hozzájutni, anélkül,
hogy bele nem ragadnának /712/. Más rovarok hasonló típusú védekezéseket
fejlesztettek ki a hangyák ellen, riasztó őröket és vegyi anyagokat
/17. ábra/. Pl. egy vegyi védekezési rendszer egy
darázscsoportban rendszeresen előfordul, amelyek nőstényeinek
a fészket őrizetlenül kell hagynia arra az időre, amíg táplálékot
keres. Egy közeli rokon fajban, amíg a nőstények új fészket nagy
számú dolgozók jelenlétében alapítja, hangya távoltartókat
a nem alkalmaznak,
mivel valószínűleg számos agresszív darázsdolgozó közvetlenül
elűzi a fészekhez közelgő hangyákat. |
| Vegyi riasztókat találunk számos gerincesnél
is, amit mindenki tud, aki szerencsétlenségére szkunkot próbált
nyugtalanítani. A szalamandrák
kevéssé híresek a vegyi védekezésükről, de néhány fajuk ragadós,
riasztó anyagokat alkalmaz, amely funkcionálisan hasonló a fekete
özvegy által használatoshoz. Amikor egyes szalamandrákat a szalagos
kígyó megragad, a szalamandra vonaglani és dobálózni kezd,
mialatt farkából és testéből vegyületeket választ ki. Mivel a
kiválasztott vegyület ragadós, a szalamandra farka odaragad a
kígyó testéhez. A szalamandra célja, hogy meghiúsítsa, hogy a
kígyó elfogyassza őt és elengedje, ami néha nagyon megviseli a
szalamandrát,
de mégis életben marad /30/. Alkalmanként a szalamandrának még
sikerül is olyan alaposan becsomagolni az ellenségét a kátrányszerű
ragasztóval, hogy a kígyó mozgásképtelenné válik /18. ábra/, ami
a legkívánatosabb végeredmény a szalamandra nézőpontjából
/30./ |
| Más
szalamandrákban a bőr toxikus anyagokat választ ki és nem pedig
ragasztókat /100/. A nedves erdőkben gyakori vörös gőte képes
befedni a csillogó bíborvörös testét halálosan mérgező tetrodoxin
anyaggal /643/. A madarak érzékenyek erre a méregre és
gyorsan megtanulják elkerülni a szalamandrát /390/. |
| |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 