|
|
|
A zsákmányelfogás nehezítése
|
|
Vészreakciók és vészkiáltások
|
| |
| A
ijedségi válaszokat hirtelen hangos zajokkal, vagy a vizuális
megjelenés hirtelen megváltozásával lehet előidézni. Egy mély
morgás vagy éles sziszegés elijesztheti a ragadozót, mivel ezeket
a hangokat olyan állatok adják ki, melyek potenciálisan veszélyesek
a ragadozóra /573/. Néha még olyan állatok is melyek rendszerint
hallgatagok, pl. az üregi nyulak, meglepően intenzív, éles hangokat
adnak, amikor a ragadozók karmában vannak. Vajon ezek a
félelmi kiáltások adaptívak-e, mivel habozásra késztetik a ragadozót.
Goran Högsted egy dolgozatban, melynek a címe: Adaptáció a halál
felé, a többféle munkahipotézist használt, hogy ezen vokalizáció
funkcióját megvizsgálja. Megfigyelte, hogy a félelmi kiáltások
hangosak, ami megfelel a félelmi hipotézisnek, de a kiáltások
inkább hosszabb ideig tartanak, sem mint hirtelenek és váratlanok,
tartósságuk csökkenti a tétovázást /369/. |
| Mivel a félelmi kiáltások magas és alacsony
frekvenciájú hangokat is tartalmaznak, azok a lények, amelyek
hangforrását mások könnyen lokalizálják, a kiáltással talán másokat
figyelmeztetnek a veszélyre. Högsted rámutatott, hogy ha ez a
helyzet, azt kell várnunk, hogy a többiek meghatározott viselkedéssel
reagálnak a kiáltásokra.
A fajtársak azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyják ezeket a
kiáltásokat, amely reakciónak van bizonyos értelme. A ragadozó,
amely elfogta a zsákmányát az áldozatával lesz elfoglalva, nem
pedig a közelben lévő egyedek vadászatával. |
| A
kiáltásoknak még számos más funkciója lehet. Elképzelhető, hogy
a fiatal állatok szüleik segítségét kérik. De ha ez lenne a viselkedés
egyetlen funkciója, azt kellene várnunk, hogy a félelmi sikolyokat
csupán hozzátartozó fiatalok adják. Ez nem helyes. A
felnőttek, amelyeket hálóval megfogtak ugyanolyan gyakran jeleznek,
mint a fiókák, mialatt befogják és gyűrűzik őket a madarászok
/14. ábra/. |
| A bizonyítékok egy negyedik hipotézis
felé mutatnak, nevezetesen, hogy a kétségbeesett kiáltás az áldozatnak
hasznos, mivel más
ragadozókat is a helyszínre csalogathat és a zsákmány körül feltűnő
más ragadozó, lehet hogy a zsákmányul ejtőt veszélyezteti, legalábbis
összetűzésbe kerül vele, néha lehetővé teszi, hogy a már elfogott
állat megmeneküljön a kavarodásban.
Ez a hipotézis megkívánja elsőnek is, hogy ragadozókat csalogasson
a félő kiáltás. Ez valóban így van, ahogy Högstedt kimutatta,
seregélyek vészhangjainak magnóról sugárzásával héjákat, rókákat
és macskákat csalogatott a magnóhoz. |
| A kompetitív ragadozók csalogatásának
a hipotézise azt a predikciót is teszi, hogy a sűrű fedezékben
élő madarak gyakrabban adnak félelmi kiáltásokat, mint a nyitott
élőhelyen élők. Azokon a területeken, ahol a láthatóság korlátozott,
egy elfogott madár nem remélheti, hogy egy közelben
lévő ragadozó meglátja őt, amikor szükség lenne rá. Így a halál
elkerülésének utolsó lehetősége, hogy megpróbál kompetitor ragadozókat
a helyszínre csalogatni kiáltások adásával. Amikor a hálóba került
madarakat kiszabadítják és kézben tartják, a sűrűben
lévők sokkal nagyobb valószínűséggel adnak kiáltásokat mint a
nyitott élőhelyen élő fajok /369/. |
|
Egy
evolúciós megközelítés 