Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)

A zsákmányfelderítés nehezítése
Az árulkodó jelek eltüntetése
 
Egyes rejtő színű zsákmányok tovább fokozzák rejtettségüket olyan viselkedéssel, amely hasonlóbbá teszi mintázatukat a környezethez. A lepkelárva tápnövényén táplálkozva árulkodó jelet hagy (egy megrágott levelet), amit egy vizuálisan vadászó ragadozó felhasználhat a zsákmány megtalálásához. Egy kismadár egy hernyóra eső vadászattal töltött ideje nagymértékben csökkenhetne, ha a keresést a sérült levelek környékére korlátozná, ahelyett, hogy a fát keresztül-kasul járná az áldozatok után kutatva.
Bernd Heinrich és Scott Collins egy etetési kísérletet végzett fogságban tartott madarakkal, hogy kimutassa, a cinegék képesek megtanulni, hogy természetesen vagy mesterségesen károsított levelek megvizsgálását az érintetlenül hagyott levelekhez képest, ha a táplálékot asszociálják a károsított levelekkel /357/. A vadonban befogott lepkéket engedték egy zárt helységben keresni, amely 10 frissen levágott nyírfa vagy meggyfa felső lombozatot tartalmazott. A 10 fa közül kettő levelei sérültek voltak, s csupán ezen fák tartalmazták a táplálékjutalmat, felnyársalt lisztkukacok, vagy kis ehető hernyók formájában. Elsőnek a madarak bizonyos időt töltöttek az összes fán ugrálva, de néhány próbálkozás után közvetlenül azokra a fákra koncentráltak, amelyeknek a levélzete sérült volt /5. ábra/. még akkor is ha a fák pozícióját megváltoztatták minden kísérlet előtt. 
Heinrich azt is felfedezte, hogy számos mineszotai északi erdőkben élő gyakori hernyó vagy 1. Elhagyja a táplálkozási helyét a nap folyamán, vagy 2. eltünteti a táplálkozásának nyomait /354/. Az első kategóriába tartozik a Sphecodina abbotti faj hernyója. Amint az alkony közeledik, ezen hernyók elhagyják a leveleket, amelyeket fogyasztottak, és éjjelre a szőlő száron bizonyos távolságra lévő helyre mennek, amelyek nagyszerűen rejtő színűek. Egy madár, amely a sérült levelek közelében keres zsákmánya után, valószínűen nem talál egyet sem. A második kategóriába esik egy másik Catocala lepke, a Catocala cerogama hernyója, amely finoman elnyisszantja a nagyrészt már megevett levél nyelét, s a maradványokat leejti az avarra, ahol már nem árulkodhat a fán lévő hernyó helyzetéről. 
A hipotézis tesztelésére, hogy ezek az ehető hernyók ragadozóik elől próbálnak elrejtőzni, Heinrich megjósolta, hogy a lepke hernyók, amelyeket tüskék, szőrök és mérgek védik, nem invesztálnak erőfeszítést, hogy rejtve maradjanak táplálkozási helyükön. A védett fajok a figyelmeztető színűket és viselkedésüket használják, hogy közvetlenül elűzzék ragadozójukat /lásd 350. oldal/ és azokon a leveleken maradnak, amelyeken táplálkoznak /354/.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org