|
|
|
A zsákmányfelderítés nehezítése
|
|
Az árulkodó jelek eltüntetése
|
| |
| Egyes
rejtő színű zsákmányok tovább fokozzák rejtettségüket olyan viselkedéssel,
amely hasonlóbbá teszi mintázatukat a környezethez. A lepkelárva
tápnövényén táplálkozva árulkodó jelet hagy (egy megrágott levelet),
amit egy vizuálisan vadászó ragadozó felhasználhat a zsákmány
megtalálásához. Egy kismadár egy hernyóra eső vadászattal töltött
ideje nagymértékben csökkenhetne, ha a keresést a sérült levelek
környékére korlátozná, ahelyett, hogy a fát keresztül-kasul
járná az áldozatok után kutatva. |
| Bernd Heinrich és Scott Collins egy etetési
kísérletet végzett fogságban tartott madarakkal, hogy kimutassa,
a cinegék képesek megtanulni, hogy természetesen vagy mesterségesen
károsított levelek megvizsgálását az érintetlenül hagyott levelekhez
képest, ha a táplálékot asszociálják a károsított levelekkel /357/.
A vadonban befogott lepkéket engedték egy zárt helységben keresni,
amely 10 frissen levágott nyírfa vagy meggyfa
felső lombozatot tartalmazott. A 10 fa közül kettő levelei sérültek
voltak, s csupán ezen fák tartalmazták a táplálékjutalmat, felnyársalt
lisztkukacok, vagy kis ehető hernyók formájában. Elsőnek a madarak
bizonyos időt töltöttek az összes fán ugrálva,
de néhány próbálkozás után közvetlenül azokra a fákra koncentráltak,
amelyeknek a levélzete sérült volt /5. ábra/. még akkor is ha
a fák pozícióját megváltoztatták minden kísérlet előtt. |
| Heinrich
azt is felfedezte, hogy számos mineszotai északi erdőkben élő
gyakori hernyó vagy 1. Elhagyja a táplálkozási helyét a nap folyamán,
vagy 2. eltünteti a táplálkozásának nyomait /354/. Az első kategóriába
tartozik a Sphecodina abbotti faj hernyója. Amint az alkony közeledik,
ezen hernyók elhagyják a leveleket, amelyeket
fogyasztottak, és éjjelre a szőlő száron bizonyos távolságra lévő
helyre mennek, amelyek nagyszerűen rejtő színűek. Egy madár, amely
a sérült levelek közelében keres zsákmánya után, valószínűen nem
talál egyet sem. A második kategóriába esik egy másik
Catocala lepke, a Catocala cerogama hernyója, amely finoman elnyisszantja
a nagyrészt már megevett levél nyelét, s a maradványokat leejti
az avarra, ahol már nem árulkodhat a fán lévő hernyó helyzetéről. |
| A
hipotézis tesztelésére, hogy ezek az ehető hernyók ragadozóik
elől próbálnak elrejtőzni, Heinrich megjósolta, hogy a lepke hernyók,
amelyeket tüskék, szőrök és mérgek védik, nem invesztálnak erőfeszítést,
hogy rejtve maradjanak táplálkozási helyükön. A védett fajok a
figyelmeztető színűket és viselkedésüket
használják, hogy közvetlenül elűzzék ragadozójukat /lásd 350.
oldal/ és azokon a leveleken maradnak, amelyeken táplálkoznak
/354/. |
| |
|