Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
Kompetíció és táplálék-összetétel
 
A gasztronómiai tulajdonságokat és a leleményes technikákat, amivel az állatok biztosítják táplálékukat, szinte a végtelenségig lehet folytatni, de a lényeg, hogy meghökkentő sokféleség található a táplálék-összetételben, amellyel a közös őstől leszármazó állatok rendelkeznek, amelyek olyan táplálékot, vagy táplálékkombinációt fogyasztanak, amelyet más állatok nem esznek meg. Ezt az állítást tovább erősíti néhány fajcsoport vizsgálata, ahol mindegyik fajnak megvan a saját specialitása. A klasszikus példa a darwin pintyek sokfélesége /88, 461/. Ezek az első látásra szürke kismadarak, amelyek csupán a Galapagos szigeteken fordulnak elő, az apró rovaroktól kezdve a hatalmas vastag héjú magokig bezárólag mindennel táplálkozhatnak /15. ábra/. Van közöttük talajlakó és magevő madár, erős, robbantásra kész csőrrel, kaktuszevők, amelyek csőre szurkálásra és szeletelésre alkalmazkodott, bimbó és levélevők vágószerű csőrökkel, és rovarevők finom csipesz-szerű csőrökkel. Amikor több faj hasonló táplálék kategóriát fogyaszt, mint a magevő földipintyek esetében, a csőrük a teljes forráskészlet (nagy, közép és kis csőr, amely képes a nagy közép vagy kis magot elropogtatni) egyetlen komponensére specializálódik. 
A hagyományosan elfogadott hipotézis a táplálék különbségek eseteire az volt, hogy a fajok közti kompetíció azon egyedek reproduktív sikerét segítette, amelyek történetesen csökkentették az átfedést a táplálék preferenciákban. A többi fajok által nem érintett táplálékforrások kihasználásával egy egyed több energiához képes hozzájutni és így több lehetősége van szaporodni, mint fajának azon tagjai, melyek egy másik faj által használt táplálékhoz próbálnak jutni. Mivel még a közelrokon fajok táplálék-összetétele is különböző, sok faj képes a területen együtt élni, és legalábbis az érvelés szerint, mindegyik faj a saját táplálékforrásait használja /461, 571/.
Az utóbbi években azonban számos ökológus megkérdőjelezte ezt a tradicionális nézetet /188, 705, 839/. A fő kritika az alábbi kérdéssel fogalmazható meg. Mi annak a valószínűsége, hogy csupán a véletlen miatt két faj azonos, vagy nagyon hasonló táplálék-összetételen osztozzon? Mivel a különböző fajoknak különböző leszármazásuk volt és genetikai összetétele elkülönült az egymástól való reproduktív izoláció óta, így a valószínűség nagyon kicsi. A táplálék összetétele így véletlen következménye lehet a különböző evolúciós történetnek, és kevés vagy semmi köze sincs a táplálék kívánalmak közti ökológiai átfedés csökkenésével.
A galapagoszi földipintyek esetében a kompetíciós hipotézis alternatíváját Robert Bowman javasolta. Rámutatott, hogy az egyes galapagoszi szigeteken a növényzet erőteljesen különbözik. Ha a fajok különböző szigeteken keletkeztek, akkor a csőrük alakja a helyi flórához adaptálódott és nem pedig a fajok közti kompetitív nyomás válaszául /88/. 
Peter Grant összefoglalta a kompetíció és a nem kompetíciós hipotézisek tesztjeit a darwin földipintyek táplálék-összetételének és csőr alakjának divergenciájára /305/. 
Nézzük meg a kompetíciós felszabadulás egy példáját! Tételezzük fel, hogy a kompetíció olyan fajhoz vezetett, amely korlátozza a táplálék-választékát azért, hogy elkerülje egy másik faj táplálék-preferenciájával való átfedést. Ez azzal jár, hogy az adott faj amint mentesül a kompetíciós nyomástól a feltételezett kompetitor hiányában, szélesebb táplálékspektrumra vált, mint amikor a kompetitora jelen volt. A nagy kaktusz földi pinty Geospiza conirostris a galapagoszi szigetek egy részén egy másik nagy pinttyel, a Geospiza magnirostris fordul elő, míg másikon egyedül. Azon a szigeten, ahol ez a faj az egyetlen földi pinty, a G. conirostris csőrnagysága megfelel a Geospiza csoport átlagának és táplálékspektruma nagyon széles és sokféle magot tartalmaz. De azon a szigeten, ahol a nagy földi pinty szintén jelen van, a kaktusz földi pinty csőrnagysága eltolódott a potenciális kompetitorától és táplálékösszetétele szűkebb és különözik a másik pintytől. 
A predikciós hipotézis egy hasonló tesztjét teljesen más madarakon, vöcskökön végezték. Négy vöcsökfajnál, melyek egyedül fordulnak elő más vöcsök faj nélküli tavakban, a fajok csőre általános célokat szolgál és a táplálék-összetétel halakat és rovarokat tartalmaz. De amikor ugyanezen vöcsök faj egy másik vagy több másik vöcsökfajjal él együtt a területen, akkor a csőreik sokkal specializáltabbak, vagy vékonyak és a kis csőr a rovarzsákmány specializációt jelenti, vagy pedig nagyobb, ami a hal elfogását segítheti. Így az ezüstös vöcsök populációiban, ahol nincs együttélő faj a csőr általános célú és közepes méretű. De a Lake Junin tavon Argentinában, ahol együtt fordulnak elő a hosszúcsőrű vöcsökkel, az ezüstös vöcskök csőre rövid és rovarokat fogyasztanak. És Európában ahol a vörösnyakú vöcsök és a hosszúcsőrű búbosvöcsök együtt él, a vörösnyakú vöcsök csőre átlagosan sokkal rövidebb, mint szibériai és kanadai területeken, ahol a búbos vöcsök hiányzik. /16. ábra/.
Rauno Alatalo és munkatársai kísérleti tesztet terveztek egy másik madárcsoport, az európai cinegék kompetitív release-t kísérletesen tesztelték. Télen a kormos cinegék, búbos cinegék és fenyves cinegék együtt fordulnak elő csapatokban a királykákkal. Ahogy a többfajú madárcsoport átvonul az erdőben, a kis királykák és fenyves cinegék a fenyők külső ágaira és fenyőtűkre koncentrálnak, míg a nagyobb kormos cinegék és búbos cinegék a vastagabb ágakon a fenyők törzsén táplálkoznak. Alatalo és kollégái egyetlen csapatot választottak ki, amelyből az összes királykát és fenyves cinegét eltávolították, míg egy másik csapatot kontrollnak hagytak. A fenyves cinegék és királykák hiányában a búbos cinegék sokkal többet táplálkoztak a fenyőtűkön /17. ábra/, és a kormos cinegék a véknyabb ágak felé tolódtak el. Ez az eredmény támogatja azt, hogy egy kompetícióban lévő másik faj jelenléte tartotta vissza a nagyobb cinegéket bizonyos táplálékforrások kihasználását környezetükből /5/.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org