|
|
|
A zsákmányelfogási technikák
sokfélesége
|
|
A
hangyák élelemszerzése: az együttműködés sokfélesége
|
| |
| Alkalmazzuk az együttes táplálékkeresési
hipotézist a hangyákra. A táplálékkereső
csapatnagyság teljes spektrumát megtalálhatjuk a rovarok között
azon fajoktól kezdve, amelyek egyedileg gyűjtik a táplálékot,
azokig, amelyek hatalmas rajt képeznek, amikor a táplálékot gyűjtik.
A Cataglyphis bicolor észak-afrikai hangya a magányosan
keresők tipikus példája, amely mozgásképtelen kicsi zsákmányokat
vadászik, amit egyetlen hangya könnyen összegyűjt és a fészekhez
cipel /819/. Más fajok, pl. az eptothorax hangyák rendszerint
egyedül táplálkoznak, néha kettesével /373/. Néha egy magányos
dolgozó nagy, de mozgásképtelen táplálékforrást talál, pl. egy
nagyméretű döglött rovart, amely túl nehéz, hogy egyetlen hangya
elcipelje, vagy olyan levéltetű telepet, amelyet meg lehet fejni.
A felfedező ilyenkor visszaszalad a fészekhez, és egy táplálékcseppet
öklendez vissza a bolybeli társainak. Ezután kifordul, felemeli
a potrohát, kidugja fullánkját és kémiai jelzést bocsát ki. Egy
másik dolgozó megérintheti a jelzőt a csápjaival. A vezető elindul,
a követő pedig szorosan mögötte, tandem futásban, egyenesen
a táplálék helyére siet /12. ábra/. |
| Azok a fajok amelyeknek ökológiai tulajdonságai
a leginkább hasonlítanak a szociális ragadozókéhoz és az együttesen
vadászókhoz, azok a hangyák, amelyek tömeges toborzást végeznek
a táplálék forrásokhoz /852/.
Néhány ilyen faj egy bizonyos típusú flexibilitást mutat, amely
támogatja a hipotézist, hogy olyan hangyában fejlődött ki együttműködés,
amely nagy zsákmányt gyűr le /13. Ábra/. |
| Az óriás Paraponera dél-amerikai hangya
csak akkor toboroz több egyedet, ha egy nagy zsákmányt talál,
nem pedig egy kisebbet, vagy egy nektárt vagy más táplálékforrást,
amellyel nem kell megküzdeni /93/. Sokkal ismertebb és kifinomultabb
tömeges toborzást találhatunk a trópusi vándorhangyánál. Amint
egy dolgozó nagy rovart vagy
kis gerincest fedez fel a táplálékkereső raj közelében, azonnal
hangyatársak tucatjait vagy százait toborozza, hogy segítsenek
legyőzni az áldozatot, amelyhez egy illatösvény vezetett a raj
oszlopától. Hasonlóan a tömeges toborzás eszközével, az Egyesült
Államok déli részére behurcolt apró tűzhangyák, amelyek képesek
megfogni a nagy rovarokat, amelyek közel vannak a bolyhoz. Az
a hangya amely felfedezi a potenciális áldozatot, visszarohan
a bolyhoz, egy rövid életű szagösvényt hagy, amely kevesebb mint
két percig
létezik. A feromon a többi dolgozót felizgatja, amelyek végig
rohannak az ösvényen, ha őket is felizgatta a zsákmány, visszafutnak
a bolyhoz és tobábbi feromonösvényt hagynak. Ez a folyamat végül
is a táplálékforrásnál lévő egyedszámok exponenciális növekedését
eredményezi és a sokkal nagyobb zsákmány elfogását, mint amit
egyetlen hangya kezelni lenne képes /14. ábra/. |
| |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 