|
|
|
A zsákmányelfogási technikák
sokfélesége
|
|
Zsákmányfelderítés
|
| A ragadozók számos tulajdonságairól kimutatták,
hogy |
| 1)
növeli a valószínűségét, hogy a táplálékkereső állat valamilyen
ehetőt fedez fel, vagy |
| 2)
növeli a valószínűségét annak, hogy a felfedezett táplálék elfogyaszthatóvá
alakítható. |
| Röviden bemutatok néhány példát mindkét
kategóriára ezen tulajdonságokból, kezdve a zsákmány felderítéséhez
való alkalmazkodással. |
| Korábban
már megtárgyaltuk, hogy a bajszos devenér hogyan fedezi fel a
következő étkét azzal, hogy hallgatja a brekegő békát. Ezen denevérek
a potenciális zsákmányok között akusztikus jelzéseik alapján tesznek
különbséget /688/. A ketrecben lévő éhes denevér, ha lehetősége
van olyan hangszóróhoz, amely soha nem hallott brekegést közvetít,
amely hasonlít egy mérgező béka brekegésére,
vagy a másik hangszóróból egy ehető béka hangjához hasonló szól,
szinte mindig elkerüli a varangyszerű jelzéseket és a másikat
látogatja /2. ábra/. |
| A kevésbé zajos zsákmányok után vadászó
ragadozókat is segíti néhány dolog abban, hogy zsákmányba ütközzenek.
Egyes óceániai világító halaknak bioluminescens fényszervük van
a szemük alatt, amelyet tetszés szerint be- és kikapcsolhatnak.
Ezek az állatok a sötétben vadásznak éjjel, vagy nagy mélységben,
ekkor aktivizálják fényszervüket, hogy elegendő fényt produkáljon
zsákmányaik észrevételére, melyet máshogy nem látnának /189, 540/. |
| A
keresőkép formálás a zsákmány vizuális felfogásának hatékony,
speciális mechanizmusa. Niko Tinbergen szerint azon madarak, amelyek
tapasztalatuk alapján megtanulták a kulcs jellegzetességeket a
gyakori zsákmányukkal társítani, azok keresőképet formálnak ezen
zsákmányokra speciálisan /770/. |
| Alexandra
Pietrewicz és Alan Kamil operáns kondicionálást használ, hogy
tesztelje, vajon a keresőkép formálás előfordul-e kék szajkóknál?
A kutatók madaraikat megtanították arra, hogy a megfelelő háttérben
helyezett rejtő színű lepkék kivetített képeire reagáljanak. Amikor
egy dia felvillant a vásznon, a szajkók rövid időt kaptak a reagálásra,
ha a szajkó felfedezte a zsákmányt és csipegetett
egy kulcsot, akkor táplálékjutalmat kapott, majd gyorsan mutattak
egy újabb diát. Ha a madár akkor csipegetett, amikor nem volt
rejtőszínű lepke a képen, nem csupán nem kapott táplálék jutalmat,
hanem várnia kellett egy percet, hogy ismét táplálékhoz juthasson
/635/. |
| A
tesztjük során a szajkóknak 16 diasorozatot mutattak, amelyek
felében volt lepke. Az egyik kísérletben 8 lepkedia ugyanarról
a fajról készült, de egy másik, 16 diás próbánál két lepkefaj
véletlenszerű sorrendben tűnt fel a képernyőn. Amikor a madaraknak
csak egyetlen fajt mutattak, és így lehetőségük volt az ismételt
tanulásra, akkor nyilvánvalóan keresőképet formáltak, mivel ahogy
a sorozat előre haladt, egyre kevesebb és kevesebb hibát követtek
el. De amikor két zsákmány faj fordult elő a vetített
diákon, akkor a szajkók zsákmány felismerő képessége nem javult.
Ezt az eredményt úgy magyarázhatjuk, hogy vagy nem formáltak keresőképet,
vagy pedig óvakodtak az egyik faj keresőképét használni, amikor
a másik faj képét látták a képernyőn. Ezzel csökkentették
a zsákmányfelderítés pontosságát, azon körülmények között, amikor
mindkét zsákmányt egyforma gyakoriságát látták /3. Ábra/. |
| Hasonló vizsgálatot végeztek a szabadban
európai fekete rigókkal, s ez a kísérlet demonstrálta, hogy a
fekete rigók zsákmányfelfogó
képessége javult, ha lehetőségük volt tapasztalatokat szerezni
a zsákmányról. Ebben az esetben a zsákmány "egy lisztes illetve
egy zsíros rudacska volt", amelyet zöldre vagy barnára festettek,
és zöld vagy barna színű kavicsokkal fedett tálcára
helyeztek. A madaraknak ismerős volt a táplálék, mivel korábban
lehetőségük volt a festetlen, tészta-szerű giliszták elfogására.
Amint a feketerigók a festett zsákmányra vadásztak, egy, a zsákmányokat
rejtő színű háttérben. pl. zöld kavicsos háttér a zöld
rudacskáknak, akkor a madarak az utolsó négy rudat sokkal gyakrabban
találták meg, mint az első négyet. Ez az eredmény egybevág azzal
a nézettel, hogy a zsákmányfelismerés hatékonyabbá válik, amikor
a madaraknak lehetősége van keresőképet formálni bizonyos
zsákmánytípusra /467/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 