|
|
|
Összefoglalás
|
| |
| 1) Sok
állat aktívan válasz bizonyos élőhelyeket a lehetséges alternatívák
közül. Azok az egyedek, amelyek képesek elfoglalni a preferált
helyeket, azok magasabb fitneszűek, amely predikciót számos fajon
megerősítették |
| 2) Az
élőhely választás gyakran olyan kontextusban fordul elő, hogy
az egyed az egyik helyet egy másikért hagyja el (pl. amikor a
fiatalok elhagyják születési helyüket és egy új otthon után kutatnak).
Több egymással vetélkedő hipotézis próbálja számot adni arról,
hogy az elvándorlók
ritkán mennek távol, s rendszerint az egyik ivar távolabb megy,
mint a másik. Elvándorlás előfordulhat azért, mert egyes egyedeket
a riválisok kényszeríthetnek, vagy az egyed önkéntesen is választhatja
a különböző távolságokba való vándorlást azért, hogy elkerülje
a beltenyésztést a közeli rokonaival, vagy azért hogy a kültenyésztést
kerülje el a genetikai szempontból idegenekkel. |
| 3) A vonulás a vándorlás egy speciális
esete, amelyben a vándorló visszatérhet az általa elhagyott helyhez.
A vonulás költsége
magas. Az ezt ellensúlyozó előnyök akkor keletkeznek, hogy ha
a vonulók időszakosan gazdag táplálék produktivitást képesek kihasználni
a reproduktív időszak alatt, vagy ha a vonuló biztonságos szaporodó
helyet képes elfoglalni. |
| 4) Az
élőhely választásban egyes állatok további energiát és időt invesztálnak
a hely védelmére. A territoriális viselkedés erősen korrelál az
értékes források előfordulásával a kicsi, ökonómiailag védhető
foltokban. A megvédett fészkelőhelyek tulajdonosai rendszerint
nagyobb reproduktív
sikerűek, mint akik képtelenek territóriumot biztosítani és amikor
egyes fészkelő territóriumokat a többiekkel szemben preferálják,
a pereferált helyek tulajdonosainak nagyobb a reproduktív sikere.
Amikor a táplálkozási territóriumokat létrehozták,
a tulajdonosok energia nyereségekre tesznek szert, amely meghaladja
a hely védelméhez szükséges energia költségeket vagy gyorsabban
képesek biztosítani a napi kalória szükségletüket, ezzel időt
takaríthatnak meg, amelyet pihenésre fordíthatnak és nem
pedig táplálékszezésre. |
| 5) A territórium nagyság a források gyakoriságával
arányos. A territoriailitás ökonomiai analízise alapján a tulajdonosok
annyi energiát fordítanak a védelemre, amely a tulajdonosok értékével
arányos és más fajokat is megtámadnak amelyek átfednek forráshasználatban. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 