|
|
|
A territorialitás
|
|
Az interspecifikus territorialitás
evolúciója
|
| |
| Számos más kérdés lehet tisztázni a forrás
alapú territóriumokkal kapcsolatban evolúciós perspektívában.
Pl. egyes fajok ugyanolyan rosszindulatúan kezelnek más fajokat,
mint a sajátjukat. Több kutató javasolta, hogy az interspecifikus
territorialitás olyan
mértékben fordul elő, amilyen mértékben különböző fajú egyedek
ugyanazon forrásokat aknáznak ki, így közvetlen kompetícióba kerülnek
egymással. A 20. ábra mutatja, hogy télen, amikor a csúfolódó
rigók bő termésű fákat védenek, sokkal agresszívebbek
azon fajokkal szemben, amelyek elsősorban gyümölcsöt esznek /567/. |
| A
mézevő madarak, csinos zöld nektárevők, Délkelet-Ausztrália erdeiben.
Amikor egy egy évet a melbourni Monash egyetemen töltöttem néhány
évvel ezelőtt, megismertem e madarakat. Szociálisak és tiszta,
hangos csengőszerű hívó hangjuk van és azt tartják róluk, hogy
a telepük közelében élő emberek idegeire mennek. Miután elhagytam
Ausztráliát fedeztem fel, hogy ezen mézevő madaraknak egzotikus
tápláléka levélbolha gubacsokból áll /21.
ábra/. A gubacsok apró védőernyők, amiket az apró levélbolha képez
szénhidrát exkrétumából és ez a gubacs fedi és védi a levélbolhát
hangyák ellen. A mézevő madarak óvatosan lecsípik az ehető fedőket
a levélbolháról, ami után azok egy újat választanak ki,
csupán azért, hogy később a táplálkozó madarak megegyék. A madarak
néha nem türtőztetik magukat és megeszik az egész bolhát is, de
rendszerint nem fogyasztják el a bolhát, amely készíti a gubacsot.
A mézevő madarak így a táplálékforrásokat hosszú időn keresztül
fenntartják és ahol ezen mézevők előfordulnak, a levélbolhák virágzásnak
indulnak, míg az eukaliptusz fák, amelyeket a levélbolhák megcsapolnak,
cukros folyadékért, szenvednek. |
| A
madarak megfigyelői már régen észrevették, hogy azok különösen
agresszívek nem csupán egymás iránt, hanem számos más rokon faj
iránt is, amelyek a levélbolhákkal táplálkoznak. Annak tesztelésére,
hogy az interspecifikus territorialitás segíti-e a mézevő madarakat
a levélbolhák gubacs produkálásának védelmében, ausztráliai
kutatók egy csoportja befogta és eltávolította 34 mézevő madár
telepét a csoport által védett territóriumról. Röviddel ezután
nagyszámú levélbolha evő madár lepte el a területet és a levélbolhák
száma gyakorlatilag 0-ra süllyedt, csupán két hónap elteltével
/509/. |
| A
mézevő madarak interspecifikus territorialitása lehetővé teszi,
hogy monopolizálják a táplálékforrásokat, amelyeket hosszú távú
termés reményében gondoznak. De szitellák és a madarak elleni
védelem költsége csökkenti a levélbolha farm megvédésének előnyét.
Elméletben a más fajok elleni kompetíció szintnek befolyásolnia
kell a mézevő madarak döntéseit, mikor védjék a területet és mikor
legyenek territoriálisak. Az általános tanulságot Paul Ewald és
Raymond Bransfield világosan tesztelték két kompetícióban
lévő kolibrinél. A két kutató kimutatta, hogy amikor az Anna-kolibri
jelen volt, ezen madarak a feketetorkú kolibriket több idő és
energia invesztálásába kényszerítették a gazdagabb táplálkozóhely
védelmében. Az interspecifikus nyomás alatt a feketetorkú
kolibrik nagyobb energia nyereségre tettek szert a szegényebb
táplálékforrásra átváltva, ami kevésbé volt csábító a domináns,
rivális a kolibriknek /250/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 