|
|
|
Az
élőhelyváltás
|
|
Fészkelőhely
változtatása
|
| |
| Nem
csak a fiatalok vándorolnak egyik helyről a másikra. Számos fajnál
a felnőttek, amelyek az egyik helyen szaporodtak, vagy visszatérnek
oda a következő szaporodási időszakban, vagy új helyre mennek.
Ha a helyváltoztatás adaptív, az egyedek önkéntesen elhagyják
az egyik potenciális szaporodási helyet, és jobb teljesítményt
érhetnek el az új helyen, mint amit elhagytak. Ezt a predikciót
számosan tesztelték, pl. pirosvállú csirögéknél és nőstény kercerécéknél. |
| A pirosvállú csiröge hímek territóriumokat
védenek a mocsarakban, a nőstények szemrevételezik a potenciális
fészkelési területet és kiválasztják a hímeket a fészkelő territórium
forrásainak alapján. A választást követően a hímek erősen ragaszkodnak
helyükhöz évről évre. Az egyik populációban
a hímek több mint 70 %-a viszatért a mocsárhoz, ugyanazon fészkelő
territóriumát birtokba véve. De mi történt azokkal, akik elvándoroltak?
Beletsky és Gordon Orians prediktálta, ha ezen madarak próbálják
növelni esélyeiket, akkor: |
| 1)
valószínűleg alacsony fészkelési sikerük volt a megelőző évi területükön, |
| 2)
valószínűleg sikeresebbek a terület váltás után, mint előtte /53/. |
| A 7. ábra adatokat mutat, amelyek támogatják
ezen predikciókat. |
| A
nőstény kerceréce hasonló vizsgálatában Hilary Dow és Sven Fredga
felfedezte, hogy csupán kevéssel több mint 40 % fészkelő tért
vissza ugyanahhoz a fészekodúhoz évről évre /205/. A kercerécék
faodvakban fészkelnek természetes körülmények között, de
készségesen elfogadnak fészekodúkat is, amelyet a svéd vadőrök
helyeztek ki számukra. Azon nőstények, amelyek hűek voltak ugyanahhoz
a fészekodúhoz, alacsonyabb fészkelési sikertelenségűek voltak,
mint az elvándorolt nőstények. |
| Miért
nem használta az összes kerceréce a megelőző évi fészekodúját?
Az új fészekodúba költöző nőstényeknek sokkal valószínűbben nem
sikerült fészkelésük az elmúlt időszakban, mint azoknak, akik
helyben maradtak /3. táblázat/. A sikertelenséggel kapcsolatos
fészkelőhelyet elhagyva a nőstények nagyobb sikerességet értek
el. Több mint 80 %-a
a nőstényeknek, melyeknek fészkelése sikertelen volt az előző
évben, sikeresnek bizonyult az új helyen /205/. Ha egy predátor,
pl. a nyest felfedezi a fészekodút, akkor valószínűleg visszatér
a következő évben, amely tény kedvez azoknak a récéknek, amelyek
új helyre mennek, ha fészküket egy nyest elpusztította. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 