Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
 
Aktív élőhely választás
 
A legtöbb természetbúvár tudja, hogy bizonyos fajok csupán bizonyos élőhelyeken találhatók. Tinédzser koromban megszállott madarász voltam, és minden tavasszal apámmal együtt felkerekedtem a valamelyik májusi szombaton, hogy kiderítsük, hányféle madárfajt találunk otthonunk néhány kilométeres körzetében. Tudtuk, hogyha a listához a sáskaevő verebet akartuk hozzátenni, akkor füves területeket kell átnézni, a pettyes billegető cankó után a patakpartra kell menni, vagy a fenyőerdőbe mentünk, ha bizonyos baglyokat akartunk látni és ha pedig a mocsári ökörszemre vágytunk, akkor a vízzel elárasztott legelőben lehetett az egyetlen reményünk. 
Minden madarász tudja, hogy ha sok fajt akar látni, akkor az a legjobb, ha egy napon annyi élőhelyet látogatunk, amennyi csak lehetséges. Az amatőr rovargyűjtőnek, vagy pókásznak szintén így kell eljárnia, ha hosszú fajlistát szeretne összeállítani. Az a tény, hogy bizonyos fajok csupán bizonyos élőhelyeken találhatók, mutatja, hogy az állatok bizonyos helyeken próbálnak meg letelepedni, míg másokat figyelmen kívül hagynak, vagy elkerülnek.
Az élőhely választási vizsgálataink az élőhely aktív megválasztásának evolúciós funkciójára vonatkozó hipotéziseket tesztelik. A kulcs hipotézis szerint, ha az állatok bizonyos élőhelyeket preferálnak, akkor az egyedek, amelyek kielégítik preferenciájukat, nagyobb fitneszűek lesznek, mint azok akik képtelenek lesznek megtelepedni a preferált élőhelyen. 
Ezen hipotézis vizsgálatára Linda Partridge két nagyon hasonló közel rokon énekesmadarat vizsgált, a fenyőcinegét, amely fenyőerdőben él és a kék cinegét, amely tölgyerdőkben él. A proximális szinten a fajok közti különbség részben azért van, mivel a fenyő cinege fiókák ösztönösen preferálják a fenyőerdő lombjait, míg a kékcinege fiókák a tölgy lombozatot kedvelik /624/. De vajon a madarak proximális preferenciái egyszerű jelzések alapján az egyedek adaptív viselkedéséhez vezet-e? Ha a fenyves cinegék és a kék cinegék élőhely preferenciái növelik az egyed reproduktív sikerét, akkor ki lehet mutatni, hogy a madarak hatékonyabban képesek táplálékot gyűjteni a preferált élőhelyükön /625/. Ezen érvelés feltételezi - nem észszerűtlenül - hogy minél hatékonyabban gyűjt egy egyed táplálékot, annál valószínűbb, hogy túlél, és sikeresen szaporodik (lásd a 10. fejezetet is).
Partridge az élőhelytípus és tálpálékkeresési siker közti kapcsolatot mesterségesen felnevelt madarak táplálkozási feladatainak vizsgálatával végezte, amely megkívánja, hogy a madarak keresztül csipegessenek vagy lehúzzanak egy fedelet, amely elrejtette a táplálékdarabkát, vagy felülről lefelé függeszkedjenek a zsákmány elérésért. Az ilyen típusú viselkedéseket lehet megfigyelni vadon élő kék cinegéknél, amelyek a széles tölgylevelek alá függeszkednek, s letépik vagy lehúzzák az elszáradt leveleket a rejtett rovarpeték vagy hernyók után kutatva. Velük szemben a fenyves cinegék a nyitott fenyőtűkön táplálkoznak és a fenyő fakérgén, s így nem gyakran alkalmazzák ezen technikákat. Ahogy prediktálta, a fogságban nevelt tanítatlan széncinegék szignifikánsabban gyorsabban szerezték meg ezen taplálékokat a teszt során, mint a fenyőcinegék /1. táblázat/. 
Figyeljük meg, hogy ez az adaptácionista hipotézis gyenge tesztjének egy példája, amely egyetlen hipotézisből származó predikciókat vizsgál s nem pedig alternatív hipotézisek predikcióit. Továbbá a hipotézis csupán az élőhely preferencia lehetséges hasznára koncentrál, de nem veszi figyelembe a preferencia költségeit. A táplálkozási eredmények azon hipotézissel is összhangban vannak, hogy az élőhely választás proximális mechanizmusai segítik a fiókákat a táplálékkeresésben. Ez a korreláció kielégítő és hasznos, de ahogy ebben és a következő fejezetben hivatkozott vizsgálat túlnyomó részében további és szigorúbb tesztek helyénvalók lettek volna. Az olvasóra bízom, hogy ezt észben tartsa és mindegyik esetre kidolgozza az alternatív munkahipotézisek módszerét, a költségek és a nyereség viszonyát, és hogy a hipotézisek predikciói kvalitatívek, vagy kvantitatívek-e.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org