|
|
|
A kommunikációs jelzések
viselkedésökológiája
|
|
Szociális versengés és kommunikáció
|
| |
| Egyes
jelző fajok környezete nem csupán fizikai akadályokat támaszt
a jelzés átvitel elé, hanem kompetíciót is jelent a levegőbeli
átvitelért a különböző egyedek hívóhangjai által. A kérdés az,
hogy lehet-e a hívást evolúciós játéknak tekinteni, amelyben a
hímeknek olyan taktikát kell alkalmazni, amelyben az éneklő riválisokkal
betöltött környezettel foglalkozik. |
| James Lloyd vizsgálata a szentjános bogarakon
technikák sorozatát kínálja, amellyel a hímek csökkentik az ellenfelei
jelzéseinek hatékonyságát,
míg növelik a saját esélyeiket a párzásra /494, 495/. Azokban
a Photinus fajokban, amelyekben a hímek óvatosan közelítik meg
a potenciális párt (mivel az lehet, hogy egy Photuris predátor),
a hímek néha a nőstény jelzéseit utánozzák, amelyet egy
állandó időintervallummal a hím jelzése után adnak a nőstények
fajspecifikus módon. Lloyd szerint ez megzavarhatja a rivális
hímeket, amelyek a helyre gyülekeztek, elterelik figyelmüket a
jelölőtől, amely mindannyiukat odavonzotta, s amely egy fogékony
nőstény lehet saját
fajukban. |
| Az
adás helyéért folyó kompetíció ugyancsak nyilvánvalóan erőteljes
szerepet játszott az egyes békák brekegésének evolúciójában és
eljuttatásuk módjában. A puerto rico-i füttyentő béka brekegése
ko-ki hangot ad ki az esőerdőben, amelyet a többi rivális és más
fajú békák töltenek meg. Peter Narins szerint a ko-ki brekegés
alábbi tulajdonságai segítik a hímeket jelzésük hatékony eljuttatásában
a megfelelő vevőkhöz /582/: |
| 1)
A hangok nagyon hangosak: 90-100 decibel a hímtől 50 méterre |
| 2) A hímek magas ágakon brekegnek és
az ég felé fordulnak, hogy jobban szétküldjék hangjukat vízszintes
irányban /584/ |
| 3)
A brekegés energiája olyan frekvencia tartományba koncentrálódik,
amelyet az erdőben élő más békafajok nem használnak. Ez
további példa arra, hogy miként használják ki a fajok a környezetük
ablakait. |
| 4)
A hímek bámulatosan ügyesen produkálják brekegésüket, szinte azonnal
a közeli riválisuk brekegése után. Ez lehetővé teszi, hogy az
egyed szomszédjának brekegési szünetei között jutassa el
jelzését /583/. |
| A
ko-ki füttyentő béka közepes sűrűségben él, szemben egy másik
békával, a Hyla ebraccata-val, amelyek hímjei nagyon sűrű kórusokat
formálnak, amelyben mindegyikük csupán egy-vagy két méterre van
szomszédjától. Amikor az egyik hím brekeg, a jelzések gyakorisága
nő, a hímek valószínűen egy sokhangú brekegést adnak egyetlen
hangú helyett és a békák szinkronizálásukat ügyesen végzik. Így,
amint az egyik béka rázendít, a közelben állók a másodperc tört
része alatt reagálnak,
valójában riválisuk brekegését próbálják elfedni a sajátjukkal.
Amikor sok hím egy kis területen brekeg, annak a lehetősége, hogy
egy jelzést egy csöndes intervallumban lehessen adni kicsi, így
az egy időben adó jelzések preferáltak, (habár az alternatív
hipotézis mindig lehetséges, hogy miért fejlődött ki szinkronizáció
az egyik fajban és alternáció a másikban). Minden esetre a hímek
nem random módon brekegnek, és a visszajátszási kísérletek mutatják,
hogyha a nősténynek van választási lehetősége, azon
hangosbemondó felé ugrál, amely jelzése utolsónak fejeződik be
/31. ábra/. A kísérlet ezen eredménye egybevág a hipotézissel,
hogy a hímek úgy időzítik brekegéseiket, hogy csökkentsék a riválisok
jelzéseinek hatását, míg növelik a saját esélyüket a pár csalogatására.
/821/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 