|
|
|
A kommunikációs jelzések
viselkedésökológiája
|
|
A kommunikáció csatornái
|
| |
| A
kommunikációs jelzések költségeivel és előnyeivel kapcsolatban
számos más kérdés is felmerülhet. Az egyik ilyen kérdés a kommunikációs
csatornákra vonatkozik. Pl. miért használnak a madarak a levegőben
közvetített jelzéseket, szemben az ugróegerekkel, amelyek hátsó
lábaikkal ütögetik a talajt talajrezgéseket okozva /658/, míg
a földikutyák összeütik fejüket a járataik szemben lévő részén
/363/? Miért használnak a szúk illatokat párcsalogatásra, míg
a táncos legyek és a szentjános bogarak vizuális jelzéseket? Ahogy
az előző fejezetben jeleztük, a véletlen, mely különösen korlátozta
a tulajdonság megelőző evolúcióját, döntő szerepet játszik az
állatok kommunikációs képességeinek természetében. De az is lehetséges,
hogy különböző kommunikációs csatornákat azért választanak az
állatok, hogy bizonyos környezeti nehézségeket áthidaljanak.
Ezt a hipotézis tesztelve az alábbi tényezőket kell megvizsgálnunk,
amelyek befolyásolhatják egy jelzés fitnesz értékét a jelküldő
szempontjából. |
| 1)
Milyen hatékonyan éri el a jelzés a vevőt? |
| 2) A jelzésben kódolt információ mennyiség. |
| 3) Az adó
energia költsége a jelzés előállítására és sugárzására |
| 4)
Az adót milyen könnyen tudja lokalizálni a vevő, ha az adónak
ez a célja. |
| Az
üzenetek ezen paraméterei változnak attól a környezettől függően,
ahol használják őket /3. táblázat/. Nyilvánvaló, hogy a
bioluminescens jelzéseket kivéve, a vizuális jelzéseket nem lehet
használni éjjel, és nem hatolnak át fizikai akadályokon, ellentétben
a vegyi, vagy hallási üzenetekkel. Továbbá a vizuális jelzéseket
könnyen felderíthetik az adó ragadozói. Másrészt azonban
a vizuális kommunikáció lehetővé teszi az adó azonnali lokalizálását,
ha a vevőhöz eljut az üzenet, ellentétben számos más kommunikációs
típussal. A feromonokat pl. a vevő csak nagyon fáradságosan tudja
nyomon követni, s ezen hosszú távú jelzések a szélviszonyoktól
függenek. Túl gyenge szélben a jelzés nem jut el sehová, túl nagy
szélben viszont a feromonok ide-oda sodródhatnak, amely megnehezíti
az adó megtalálását. Továbbá mivel a kémiai üzenet a levegőben
hosszú időn keresztül lebeg, valószínűleg nehéz, bár nem
teljesen lehetetlen, hogy /148/ egy állat feromon kibocsátással
gyors egymás utáni üzeneteket adjon ki, amely új információ üzeneteket
hordoz. Ez a korlát csökkenti a kémiai jelek információ átadási
gyakoriságát, az akusztikus és vizuális jelzésekhez
képest, amelyek gyors elhalási idővel rendelkeznek, így gyorsan
helyettesíthetők új üzenetekkel /851/. De az akusztikus jelzések
energetikailag költségesek, annyira, hogy egy brekegő hím béka
energia tartalékait néhány óra alatt kimerítheti /822/. |
| Így
a kommunikációs csatorna használata a faj ökológiai tulajdonságaitól
függ, amelyet a rovarcsoportok fajspecifikus jelzéseinek összehasonlításával
mutathatunk be. Mivel a molylepkék éjszakai szellőknek kitett
gallyakra képesek repülni, feromon jelzéseket használhatnak, nagy
távolságból párok csalogatására. A szex feromon, amely hirdeti
a faji azonosságot, egy közepesen hosszú szénláncú molekulából
áll, /25. ábra/, amely elegendő könnyű, hogy lebegjen és párologjon,
de elegendően nagy, hogy specifikus szerkezete
legyen /851/. A feromonok nagy változatossága lehetővé teszi,
hogy a nőstények a saját fajuk hímjeit vonzák magukhoz, akik olfaktorikus
apparátusa speciálisan a nőstények feromonjaira szenzitív. |
| A hipotézis, hogy a szex feromonok középnehéz
molekulasúlya a fajspecifikus
előnyökkel kapcsolatos, a riasztó feromonok megvizsgálásával lehet
tesztelni. A molekula különbözősége (amely legjobban nagy molekulasúlynál
érvényesül) és az illékonyság (amely az alacsony molekulasúlynak
kedvez) között kompromisszum
van. A szex csalogató anyagok rendszerint bizonyos illékonyságot
feláldoznak az egyedülálló szerkezet elérésére, ami által kizárólag
a jelző egyed fajához tartozó tagokhoz jut ez az információ /852/. |
| Egy riasztó feromonnak nincs ilyen korlátja.
Ha egy dolgozó hangya
vagy termesz el szándékozik űzni egy támadót, a többi bolytag
felriasztásával, akkor az elsődleges cél, hogy az üzenet olyan
gyorsan jusson el, ahogy csak lehetséges. A riasztó feromon molekulák
a szociális rovarfajoknál kicsik és azonos szerkezetűek.
/852/ |
| A
tücskök fajukhoz tartozásukat elsődlegesen hallási csatornákon
reklámozzák /9/. A folyamatos ciripelés sokkal több energiát igényel,
mint egy apró mennyiségű vegyi anyag kibocsátása, és ráadásul
a hang a rivális hímek és a ragadozók számára is közvetíthet a
kibocsátó számára káros információt. (Mivel a feromonokat olyan
kicsi mennyiségben bocsátják ki és annyira speciálisak, a ragadozóknak
erősen specializáltnak kell lenniük, hogy zsákmányukat a feromonok
alapján felderítsék.) A kihasználtságnak
a kockázata a hangos ciripeléshez kapcsolt, és talán ez az oka
annak, hogy a hím tücsök halkabb ciripelésre vált át, miután nőstényt
vonzott magához. |
| A haszon oldalán az jelentkezik, hogy
az audiális üzeneteket a környezet kiszámíthatatlansága
kevésbé befolyásolja mint az olfaktorikus jelzéseket. Továbbá,
mivel a tücskök fű között és füvek alatt élnek, audiális jelzéseik
rendszerint hatásosabban terjednek, mint az olfaktorikus üzenetek.
Egy molylepke, amely a fán magasan ül, szél áramlatokkal
van körülvéve, míg
egy fatörzs alatt lévő tücsök nem. E jelzés fajspecifikusságát
a ciripelés trilláinak időbeli változása biztosítja /26. ábra/. |
| A szentjános bogár éjjeli állat, és sajátos
vizuális jelzéseit a potroh végében található fotokémiai szervével
végzi /491/. A feltűnő villogásaik miatt úgy tűnhet, hogy jobban
ki vannak téve a denevéreknek, mint a jelező lepkék, vagy tücskök.
A szentjános bogarak azonban valószínűleg mérgezők /229/. Ezért
képesek használni könnyen lokalizálható, de gazdaságos vizuális
kommunikációs csatornát. Az üzenetek specifitását a fényimpulzusok
egyedülálló mintázatának evolúciójával érték el, amely fajról-fajra
változó időtartamú, intenzitású, frekvenciájú, és színű /491,
27. Ábra/ |
|
Egy
evolúciós megközelítés 