|
|
|
Viselkedés-ökológia
|
|
Az ultimális hipotézisek
ellenőrzése
|
| |
| Szerencsére a viselkedés adaptív funkcióját
magyarázó hipotézisek tesztelésére számos módszer létezik. Az
összes módszerben a hipotézis alapján teszünk predikciót, amelynek
pontosságát azután értékelhetjük (1) további
megfigyleések (2) kísérlet, vagy (3) más fajokkal való összehasonlítás
alapján. Az a hipotézis, miszerint a riasztás adaptív a sirályok
számára, mivel távol tart bizonyos ragadozókat, számos egyszerű
optimalizációs predikcióhoz vezet. A haszon magas lesz
a költségekhez képest, ha a támadott ragadozó nem veszi észre
a fiókákat és a támadó sirály megsérülésének kicsi az esélye. |
| A
legegyszerűbben ezeket a kvalitatív predikciókat a sirályok és
a ragadozók közvetlen megfigyelésével tesztelhetjük. Hans Kruuk
dankasirály telepen végzett kétéves vizsgálata során megfigyelte,
hogy a sirályok számos varjút és ezüstsirályt támadtak /452/.
A kormos varjak és az ezüst sirályok szeretik a dankasirály tojásait,
de nem képesek elfogni és megenni a felnőtt madarakat,
így a riasztó dankasirály felnőttek viszonylag biztonságban vannak
a predikció szerint. A varjak és a sirályok egyaránt elkerülhetik
a zuhanóbombázó dankákat, de csak akkor, ha folyamatosan szembefordulnak
támadójukkal. Mindez predikciónknak megfelelően
azt eredményezi, hogy keresésük hatékonysága eősen lecsökken a
tömeges támadás közepette. |
| Hans Kruuk kísérleteket is végzett a
predikció tesztelése érdekében, tehát hogy a riasztó dankasirályok
távoltartanak egyes ragadozókat / 452/. Mindegyik kísérletben
10 tyúktojást helyezett el 10 méterenként egy sorban, a telepen
kívül kezdve és a fészektelep belseje felé haladva. A kormos varjak
és az ezüstsirályok, amelyek a telep közelében vadásztak, gyakran
felfedezték a tojásokat és így Kruuk meg tudta
határozni a tojások eltűnési sorrendjét. Ha a riasztó dankasirályok
távoltartják a tojás ragadozókat, akkor a telepen kívüli tojások
könnyebben áldozatul eshetnek, mint a telepen belüliek. Ez a várakozás
beigazolódott. Továbbá minél több sirály támadta az ellenséget,
annál kisebb volt a ragadozó sikeressége a tyúktojás felfedezésében
/4. ábra/. |
| Így
a kísérleti és megfigyeléses tesztek támogatják a hipotézist,
azaz, hogy a csoportos riasztás adaptív válasznak tekinthető egyes
tojásevő ragadozókkal szemben. Vegyük észre, hogy ezek a tesztek
nem tartalmazták a reproduktív sikeresség mérését a túlélő utódok
számának számbavételével. A legtöbb vizsgálatban az ilyen típusú
adatok gyűjtése nyilvánvaló gyakorlati nehézségekbe ütközik, és
ez igaz a riasztó
viselkedésre is. A reprodukciós sikeresség közvetlen mérése helyett
Kruuk a túlélő tojások számát vizsgálta, és feltételezte, hogy
minél több tojást hagy érintetlenül a ragadozó, annál nagyobb
a felnőtt madár esélye, hogy életben maradt fiókát neveljen. |
| A viselkedés-ökológusok a reproduktív
sikeresség közvetlen mérése helyett gyakran valamilyen jelzést
vagy a sikerességgel kapcsolatban álló tulajdonságot vizsgálnak.
Az alábbi fejezetben az ilyen indexeket (tojástúlélés, fióka kirepülés,
megtermékenyített
tojások száma, stb) egyenértékűnek tekintjük a reproduktív sikerrel.
Látnod kell azonban, hogy végső soron a felnőttkort megélő, szaporodni
képes utódok száma a lényeges, amit ezek a közvetett mérőszámok
különböző pontossággal jeleznek. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 