|
|
|
Viselkedés-ökológia
|
|
Ultimális
hipotézisek a viselkedésről
|
| |
| Mielőtt
megkérdeznénk, hogy vajon az együttes riasztó viselkedés adaptív-e,
tisztáznunk kell, hogy mit értünk adaptáción. Az adaptációt úgy
definiálhatjuk, mint egy öröklődő tulajdonságot, amely előnyhöz
juttatja az egyedet a más különböző öröklődési tulajdonságú egyedekkel
szemben, azaz előnyt jelent a gének átjuttatásában a következő
generációba. Egy adaptáció akkor jobb, mint a többi alternatíva,
ha jobban segíti az egyed génjeinek átjutását /845/. |
| Amikor
egy véletlen mutáció megfigyelhető hatással van az egyedre, az
allél elterjed vagy eltűnik. A kimenet nagyrészt attól függ, hogy
hatása növeli, vagy csökkenti az egyed reproduktív sikerét. Ha
a mutáns tulajdonság növeli a reproduktív sikert, a többi alternatív
tulajdonsághoz képest a populációban, ez definíció szerint
egy adaptáció. |
| Tinbergen több alkalommal kérdezte magától,
hogy vajon miért mutatják a sirályok az együttes riasztást, mivel
sok alkalommal magára kellet, hogy vonja a sirályok támadását.
Tinbergen megpróbálta elképzelni, hogy
ez a viselkedés miért növelheti a reproduktív sikert és gyorsan
előállt egy lehetséges hipotézissel, mi szerint talán segítheti
a szülő sirályokat a ragadozók megtévesztésében, amelyek máskülönben
megennék a fiókákat. Mivel a sirályok támadásait már magam
is tapasztaltam, úgy gondolom, hogy ez a hipotézis jó, mivel egy
kiáltozó, ürítő és kavargó sirálycsoport közelében nehéz koncentrálni
bármire. A káosztól félrevezetve nem vettem észre pl., hogy néhány
sirály mögém repül, és zuhanó repüléssel közeledik a
fejemhez. Amikor ezek a repülő kamikáze bombázók az utolsó pillanatban
kitérnek, szárnysuhogásuk ijesztően közelről hallatszik /2. ábra/.
A hatás idegesítő, főként ha a sirály befejezésként erőteljesen
a fejemre vág a lábával. Bár én erősen valószínűnek tartom,
hogy a riasztó sirályok távol tartják a ragadozókat, ezt a hitemet
tesztelni kell, így hipotézisünket ki kell dolgozni. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 