|
|
|
A történeti
megközelítés tanulságai
|
|
Evolúciós kényszerfeltételek
|
| |
| A Dawkins által tervezett számítógépes
program "tudta", hogy mi a célja a folyamatnak, azaz a célmondatot:
METHINKS IT IS LIKE A WEASEL. A természetes szelekciónak
nincs a célról elképzelése. A természetes szelekció az alternatív
genotípusok közti szaporodási siker különbségeinek az eredménye.
Amint azt George C. Williams megjegyzi, ahogy egy tulajdonság
természetes
szelekció követkzetében evolúciós változáson megy keresztül,
mindegyik átmeneti állapotnak adaptívnak kell lennie, mivel
minden egyes új mutáns vagy növeli az egyed reproduktív
sikerét, vagy eliminálja önmagát a genetikai készletből
/848/. |
| A természetes
szelekció és az evolúció más ágensei a szervezetek tulajdonságainak
megtervezését nem tervrajz alapján végzi. Ehelyett a változások
a régebbiekre rakódnak rá. Következésképpen a tervező mérnök
szempontjából számos tulajdonságnak eléggé furcsa jellegzetessége
van. |
|
Képzeljük
el egy repülőgép tervező mérnök nehézségeit, akinek egy
sugárhajtású gépet kellene terveznie, úgy, hogy módosítja
a légcsavaros repülőgépet, lépésről lépésre kicserélve
az alkatrészeit, miközben minden átmeneti állapotban a
gép megőrizné repülési képességét /184/. Nem könnyű mutatvány,
mégis ez a módja az evolúciós változásoknak. Stephen J.
Gould az evolúciós változás működő
szükségmegoldásokon keresztüli menetét panda szabálynak
nevezi a panda hüvelykujjának tiszteletére, amely nem
valódi ujj, hanem egy erőteljesen módosult kéztőcsont
köré épült izomzat /302/.
.......................................................................................
A
pandák ragadozó ősöktől származnak, amelyek nagy ujja
fejlődésileg a láb többi ujjához kapcsolódik, amelyet
futásra használnak. Így nem volt lehetősége a szelekciónak
azon mutánsok preferálására, amelyek nagyujja megengedte
volna bambuszszárakról a levelek lerántását, amikor a
pandák növényi bambuszevőkké váltak. Ehelyett a
változások a csuklócsontok módosulásából származtak, amelyet
ma a pandák hüvelykujjként használnak. (Panda
láb nagyobb kép).
|
Stephen J. Gould
|
| A
panda szabályt tucatnyi esetben láthatjuk, pl. egyes kígyók
és bálnák csontvázában, amelyek nyilvánvalóan mutatják,
hogyan fejlődtek ezek a lábnélküli állatok négylábú ősökből
/23. ábra/. Az emberi embriók nagyon korai fejlődésében
kopoltyú nyílásokkal rendelkeznek, amely tulajdonságot csak
akkor érthetjük meg, ha felismerjük, hogy az emlősök vízi
ősöktől származtak és történetesen mi
megőriztük őseink egyes sajátosságait. Az afrikai vándorsáskák
repülését szabályozó egyes fontos idegsejtek a potrohból
származnak, annak ellenére, hogy a szárnyizmok a toron vannak.
Az evolúció során azok a sejtek, amelyek eredetileg a potrohot
szabályozták, átvették a repülési szabályozást is,
bizarr idegrendszeri felépítéshez vezetve /210/. |
| Vagy tekintsük a parthogenetikus
Cnemidophorus gyíkok szexuális viselkedését. Ezen fajok
kizárólag nőstényekből
állnak, mégis ha egy nőstény egy másiknak udvarol és meghágja
(és a nőstények tényleg végeznek ilyen hímekre jellemző
szexuális viselkedéseket, melyek okait pontosan nem értjük),
akkor sokkal valószínűbben raknak tojásokat, mintha nem
kapnának
szexuális stimulációt partnerüktől /24. ábra, 158/. Az a
tény, hogy az udvarlásnak a hormonális hatása előmozdítja
a nőstény fogékonyságát ebben az egynemű fajban, nyilvánvalóan
a faj kialakulásával magyarázható, amely szexuális ősöktől
származhatott.
Bár a hímek nem szükségesek a tojások megtermékenyítéséhez,
a parthenogenetikus nőstények visszatartottak egyes tulajdonságokat,
amelyekkel a szexuális őseik rendelkeztek, amiket egy biológus
tervező megszüntetett volna, ha csupán nőstényekből álló
fajt kreált volna. |
| A
evolúciós változások tanulsága, hogy a fokozatos változások
nagy kummulativ hatáshoz vezetnek, amely alapvetően átdolgozza
a faj tulajdonságait - feltéve, hogy az evolúciós ösvény
mindegyik lépése életképes adaptív tulajdonság, amely a
következő adaptív tulajdonság alapját képezi. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 
