|
|
|
A történeti
megközelítés tanulságai (1/2)
|
| |
| A viselkedés evolúciójának rekonstrukciójához
nem szükséges drámai jelleg-eltolódásokat, vagy forradalmi változásokat
feltételeznünk a tulajdonság evolúciós
kifejlődéséhez, amint ezt a fosszíliák illetve az evolúciós sorozatok
összehasonlító módszerének előbbi példáin láthattuk. A komplex,
furcsa és rejtélyes viselkedések lépésről-lépésre alakultak ki,
és gyakran lehetséges kimutatni, hogyan alakult a
viselkedés fokozatosan a szokványosabb, kevésbé furcsa viselkedésekből.
Nem szükséges előállni pl. olyan javaslattal, hogy a madarak repülése
egyetlen lépésben történt a röpképtelen ősi állapottól a tökéletes
repülésig. A repülés az ugráló stádiumból, vagy
valószínűbben enyhe, csapdosós lesiklásból fejlődött, amelyet
feszített szárnyú siklórepülés előzött meg. |
| A
házi méhek bámulatos tánca a szinte teljes lehetséges leszármazási
sorozattal rendelkezik, így nem valószínű, hogy egyetlen mutáció
hatására jött létre. Ha egyes kifinomult kommunikációs
jelzések eredetét nézzük, akkor láthatjuk, hogy ezek közönséges,
mindennapi aktivitásból származhatnak. Amikor a vízi molnárka
a víz felszínén mozog, apró hullámokat indít el, amelyek információt
hordoznak jelenlétéről.
Stimson Wilcox kimutatta, hogy a molnárkák a hullámzást és a hullám
érzékelést bonyolult egyed közti kommunikációra használják fel
/843/. Még a vizelés és az ürítés is olyan anyagokat produkál,
amelyek vizuális és szaglási információkat adnak, amik hasznosak
lehetnek, mind a jelzőnek, mind az érzékelőknek. A foltos hiénák
territórium határaikat ürülékkel és vizelettel jelzik /797/. Ezen
anyagok világosan jelzik a hiénák jelenlétét és figyelmeztetik
a behatolót, hogy maradjon távol, máskülönben kockáztatja
a klán tagjaival való szembekerülést. Pusztán a fa szövetének
bélcsatornán keresztüli átjuttatásával, egy nőstény szú illanó
metabolikus termékeket állít elő, amely információ a helyéről
és létezéséről szól. Kezdetben a hímek, amelyek felfoghatták e
kémiai jelzéseket,
és kinyomozhatták a forrásukat, előnyben részesülhettek, a a fogamzóképes
nőstények pedig ilyen módon biztosíthatták, hogy legyen partnerük
/690/. |
| Ha
a kommunikciós rendszer egyszer kifejlődött, az ezt követő szelekció
azon mutáns jelzőket preferálhatja, amelyek jellegzetesebb, informatívabb,
könnyebben terjedő, vagy nehezebben kihasználható jelzéseket állítottak
elő. A szú által használt szex feromonok gyakran bonyolult összetételű
vegyületek /66/. A hiénák és más ragadozók határjelző anyagai
speciális kiválasztó mirigyek termékeinek keveréke, amelyet a
kiválasztott anyagok mellé állít elő, s amik az ürülék és a vízelet
kommunikációs funkciójaként szolgálhatnak /89, 453/. |
| A
kommunikációs jelzések másik gazdag forrása az a viselkedés lehet,
amelyet két ellentétes irányú tendenciában lévő állat végez /225/.
A 6. Fejezetben megállapítottuk, hogy az idegrendszer tulajdonságai
csökkentik a konfliktus viselkedés gyakoriságát, de az ilyen aktivitások
mégis előfordulhatnak /22. ábra/. Így két rivális ezüstsirály,
amelyek a territórium határánál találkoznak, egyidejűleg támadást
kísérelhetnek
meg, vagy menekülhetnek ellenfelüktől. Az ezt eredményező konfliktusban
a hím felemeli a fejét a hátára, mintha megcsípné az ellenfelét,
anélkül azonban, hogy a viselkedést teljesen végrehajtaná. Az
ilyen típusú, tehát előkészítő jellegű viselkedést
intenciós mozgásnak nevezzük. Néhány résszel korábban tárgyaltuk
éppen azon társas méhek viselkedését, amelyek a táplálékforrás
felé haladva visszarepülnek a kaptárba, hogy maguk köré más dolgozókat
gyűjtsenek. |
| A konfliktus viselkedés további formája
az átirányított viselkedés. Egy hím sirály, amely riválisával
néz szembe, megtámadhat egy fűcsomót, ahelyett, hogy szomszédját
támadja, ezzel átirányítja az agresszióját egy tárgyra, az agressziót
okozó ellenfél helyett. Egy másik szintén megfigyelhető
válasz, a nyilvánvalóan
irreleváns viselkedés, amely sem a támadáshoz, sem a meneküléshez
nem kapcsolódik, pl. tollazat tisztítás (azaz az un, helyettesítő
viselkedés). A különböző ambivalens mozgások enyhén különböző
üzeneteket közvetíthetnek a riválisnak.
Ha bizonyos viselkedések elriasztanak egy hímet egy másik territóriumába
belépéstől, akkor mindkét egyed nyer ezzel, mivel az elriasztott
hím elkerüli a csőrvágásokat, míg a territóriumon tartózkodó hím
energiát takarít meg, így a kommunikáció mindkettőjük
számára előnyös. |
| Etológusok
régóta gondolják, hogy a konfliktus viselkedés szolgáltatja számos
kommunikációs jelzés nyersanyagát, amely mivel változatos, fokozatosan
ritualizált és sztereotip pózzá fejlődhet /773/. Ha a kommunikációs
jelzés értéke az információ átvitel képességében rejlik, akkor
bármi is képezi a kevéssé félreérthető üzenetet, az szelektíven
előnyös lesz. Ez a szelekciós mechanizmus azon egyedeket preferálhatja,
amelyek megbízható, jellegzetes és állandó jelzést bocsátanak
ki egy bizonyos
helyzetben. Minél felnagyobbodott a viselkedés, és minél több
feltűnő testrészt foglal magába, annál kevésbé valószínű, hogy
félreérthető. Ezt a típusú érvelést használják pl. a házi méh
bonyolult táncának magyarázatára /1. táblázat/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 