Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)

Az evolúció nyomon követése a ma élő fajok összehasonlításával
A méhek kommunikációjának trendjei
 
Az összehasonlító adatok alapján fel lehet állítani a házi méh táncához vezető lehetséges evolúciós eseményeket /1. táblázat, 485, 852/. A házi méhek ősében a táplálékforrás távolságára vonatkozó kommunikáció valószínűleg kezdetben a táplálékot talált dolgozó szervezetlen izgatott mozgásából áll, amely erősen aktív marad a kaptárba visszatérve. A többi dolgozó, amelyeket könnyen lehetett szociálisan stimulálni, elhagyták a kaptárat, hogy táplálékot keressenek. Néhány fajban a szelekció ezután preferálhatta a hangok és mozgások standardizálását, amelyet az izgatott dolgozó adott ki, ahogy azt a Meliponánál láttuk. Ez a tendencia végül is az Apis méhek körtáncához és riszáló táncához vezetett, amely pontosan azt az információt adja meg, hogy milyen messze van a táplálék a kaptártól.
A táplálékforrás irányának közlése úgy tűnik, hogy a személyes vezetésből származik, amikor a felfedező dolgozók a követők egy csoportját a nektárban gazdag területre irányítják. Itt az evolúciós sorrend egyre kevésbé teljes irányító viselkedést tartalmazhatott, amely valójában a királynőket szelektálta, hogy részleges vezetésre hajlamos dolgozókat állítson elő. Kezdetben ennek a formája részleges vezetés volt (ahogy a Meliponánál) és ezt a helyes irányba mutatás követhette, néhány korlátozott mozgással a táplálkozó hely iránya felé (mint ahogy az A. floreánál). A végső lépés az A. melifera transzponált mutatása lehetett, amikor a nap által adott irány információt átalakítják a gravitácón alapulttá.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org