Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)

Az evolúció nyomon követése a ma élő fajok összehasonlításával
A méh-tánc evolúciója
 
Martin Lindauer kreatívan használta fel az összehasonlító módszert, hogy analizálja ezen erősen specializált viselkedés evolúcióját /485/. Mivel a mézelő méhek összes populációja végzi a körtáncot és a riszáló táncot /245/ logikus, hogy elsőnek az Apis genuszba tartozó fajokat vizsgálta meg, ahová a mézelő méh Apis mellifera tartozik. A másik három Apis faj trópusi és ezek mindegyike, az A. floera-t kivéve, függőleges területen végzi táncát. Az Apis florea vízszintesen elhelyezkedő lépén táncol, amely egy ág körül nyitottan épül /19. Ábra/. Hogy a táplálékforrás irányát mutassa, ez a méh egyszerűen a naphoz orientálja riszáló táncát. Mivel ez sokkal kevésbé kifinomult tánc, mint a függőleges felszínen megfeleltetés, valószínűleg ősibb formája a tánc kommunikációnak.
Mindegyik Apis faj rendelkezik körtánccal és riszáló tánccal, így keresnünk kell más méheket, amelyek hasonlóak lehetnek az ősi Apisok táncához. A trópusi fullánk nélküli méhek gazdag forrásainak bizonyultak e változatos konnunikációs rendszernek. Martin Lindauer hasonló kísérletet végzett, mint amit E.L. Kessel végzett a táncoslegyekkel, azaz áttekintette a csoport viselkedésének diverzitását és kategóriákba szervezte a lehetséges evolúciós sorrendeket.

Martin Lindauer
A Trigona fullánk nélküli méhek egyes fajainak dolgozói szervezetlen izgatott mozgásai magas frekvenciájú zümmögéssel párosulnak, amikor a méhek a kaptárhoz térnek vissza jó minőségű nektárral. A táncoló méh viselkedése felkelti a többiek érdeklődését, akik táplálékmintát kérnek a táncolótól és a szagforrásokat derítik fel a testén. Ezen információkkal elhagyják a kaptárt és hasonló szagok után kutatnak. A követők viselkedései nem kínálnak semmilyen specifikus jelet a kívánt táplálék irányáról és távolságáról.
Más Trigona fajok dolgozói a házi méhhez képest teljesen más típusú tánccal közlik az információt a táplálékforrás helyéről. A táplálékot felfedező dolgozó a csáprágók mirigyeiben lévő feromonnal jelöli meg a területet. Ahogy a méh visszatér a kaptárhoz, folyamatosan, néhány méterenként belerág a füvekbe és sziklákba. A kaptár bejáratánál méhek csoportja várakozhat kirepülésre. A tápláléktaláló elvezeti az egyedeket a szagnyom mentén a táplálékhoz /20. ábra/.
A Melipona genusz néhány más fullánknélküli méhfaja a Trigonákkal ellentétben különböző módon közlik a távolságot és az irányt. A táncoló dolgozó a táplálék közelségét rövid idejű hangok produkálásával jelzi. Minél hosszabb a hangimpulzus, annál távolabb van a táplálék. Hogy az irányra vonatkozó információt átvigye, a felfedező számos követővel hagyja el a kaptárt, majd rövid cikk-cakk repülésben közelítik meg a nektárforrást. A vezető méh visszatér és megismétli a repülést, többször, mielőtt egyenesen a nektár helyre repülne a tapasztalatlan többi méhhel együtt.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org