|
|
|
Az
evolúció nyomon követése a ma élő fajok összehasonlításával
|
|
A méh-tánc evolúciója
|
| |
| Martin Lindauer kreatívan használta fel
az összehasonlító módszert, hogy analizálja
ezen erősen specializált viselkedés evolúcióját /485/. Mivel a
mézelő méhek összes populációja végzi a körtáncot és a riszáló
táncot /245/ logikus, hogy elsőnek az Apis genuszba tartozó fajokat
vizsgálta meg, ahová a mézelő méh Apis mellifera tartozik.
A másik három Apis faj trópusi és ezek mindegyike, az A. floera-t
kivéve, függőleges területen végzi táncát. Az Apis florea vízszintesen
elhelyezkedő lépén táncol, amely egy ág körül nyitottan épül /19.
Ábra/. Hogy a táplálékforrás irányát mutassa, ez a méh
egyszerűen a naphoz orientálja riszáló táncát. Mivel ez sokkal
kevésbé kifinomult tánc, mint a függőleges felszínen megfeleltetés,
valószínűleg ősibb formája a tánc kommunikációnak. |
| Mindegyik Apis faj rendelkezik körtánccal
és riszáló tánccal, így
keresnünk kell más méheket, amelyek hasonlóak lehetnek az ősi
Apisok táncához. A trópusi fullánk nélküli méhek gazdag forrásainak
bizonyultak e változatos konnunikációs rendszernek. Martin Lindauer
hasonló kísérletet végzett, mint amit E.L. Kessel végzett
a táncoslegyekkel, azaz áttekintette a csoport viselkedésének
diverzitását és kategóriákba szervezte a lehetséges evolúciós
sorrendeket. |
Martin Lindauer |
| A Trigona fullánk nélküli méhek egyes
fajainak dolgozói szervezetlen izgatott mozgásai magas frekvenciájú
zümmögéssel párosulnak,
amikor a méhek a kaptárhoz térnek vissza jó minőségű nektárral.
A táncoló méh viselkedése felkelti a többiek érdeklődését, akik
táplálékmintát kérnek a táncolótól és a szagforrásokat derítik
fel a testén. Ezen információkkal elhagyják
a kaptárt és hasonló szagok után kutatnak. A követők viselkedései
nem kínálnak semmilyen specifikus jelet a kívánt táplálék irányáról
és távolságáról. |
| Más Trigona fajok dolgozói a házi méhhez
képest teljesen más típusú tánccal közlik
az információt a táplálékforrás helyéről. A táplálékot felfedező
dolgozó a csáprágók mirigyeiben lévő feromonnal jelöli meg a területet.
Ahogy a méh visszatér a kaptárhoz, folyamatosan, néhány méterenként
belerág a füvekbe és sziklákba. A kaptár bejáratánál méhek
csoportja várakozhat kirepülésre. A tápláléktaláló elvezeti az
egyedeket a szagnyom mentén a táplálékhoz /20. ábra/. |
| A
Melipona genusz néhány más fullánknélküli méhfaja a Trigonákkal
ellentétben különböző módon közlik a távolságot és az irányt.
A táncoló dolgozó a táplálék közelségét rövid idejű hangok produkálásával
jelzi. Minél hosszabb a hangimpulzus, annál távolabb van a táplálék.
Hogy az irányra vonatkozó információt átvigye, a felfedező számos
követővel hagyja
el a kaptárt, majd rövid cikk-cakk repülésben közelítik meg a
nektárforrást. A vezető méh visszatér és megismétli a repülést,
többször, mielőtt egyenesen a nektár helyre repülne a tapasztalatlan
többi méhhel együtt. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 