Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
Az evolúció nyomon követése a ma élő fajok összehasonlításával
A táncos legyek nászjelzéseinek története
 
A fejezet fennmaradó részeiben kizárólag a kommunikációs jelzések evolúciójával foglalkozunk. E jelzések annyira furcsák és kimunkáltak, hogy nehéz elképzelni, hogyan származhatnak ősi formákból. Az összehasonlító módszer azonban megoldást kínál e problémákhoz, ahogy azt a vérszívó lepkék esetében is láttuk. 
Képzeljük el a kis táncos légy, a Hilara sartor léggömb pózolását. Ez azzal kezdődik, hogy a hímek egy finom és nagyméretű selyemballont készítenek. A gömböt cipelő hímek rajokban gyűlnek össze, és addig köröznek, amíg egy nőstény meg nem érkezik /13. ábra/. A nőstény egy hímet választ a csoportból, elfogadja annak léggömbjét, majd mindketten eltávolodnak a csoporttól, hogy pározzanak /423/. 
Amikor ezeket a legyeket a 19. században elsőnek felfedezték, csupán annyit tudtak, hogy hímek egy csoportja selyem léggömböt cipelve egybe gyűlik. Természetesen ez a jelenség mindenkit érdekelt. Az a megfigyelés, miszerint a párzás feltétele, hogy a nőstény léggömböt elfogadja, még nem oszlatja el a viselkedés titokzatosságát. Vajon miért függ a kopuláció egy üres selyem gömb elfogadásától? És miért készítik a hímek a gömböt? Összehasonlító adatok nélkül ezek a kérdések nagyrészt megoldhatatlanok. Azonban a táncos legyeknek szó szerint ezernyi faja van, amelyek közül a H. sartos csupán egy. E. L. Kessel ezt a változatosságot használta fel a selyemgubón utazó legyek rejtvényének megoldásához /423/. Kessel a táncos legyeket nyolc viselkedési csoportba osztotta, amelyeket aztán az alábbi filogenetikai sorrendbe helyezte.
  1. Az 1. csoportba a ragadozó fajok tartoznak, amelyek apró legyekre vadásznak, pl. szúnyogokra és árvaszúnyogokra. Ezen fajok hímjei közönséges magányos udvarlást folytatnak a nőstényeknek, amelyekkel találkoznak.
  2. Ezen csoport fajainak hímjei az elfogott zsákmányt a nősténynek mutatják be, mint nászajándékot. A nőstény a kopuláció alatt eszi meg a zsákmányt.
  3. Az elfogott zsákmányokkal a hímek rajokat képeznek. A nőstények a rajokhoz vonzódnak, párjukat kiválasztani, megkapják a zsákmányt, majd párzanak.
  4. Néhány fajban a hímek nászajándékukhoz rögzített néhány szál selyemmel rajzanak
  5. Ugyanaz, mint a 4. csoport, kivéve, hogy a hímek teljesen beburkolják a zsákmányt selyembe, mielőtt felajánlják a nőstényeknek.
  6. Ugyanaz, mint az 5. kivéve, hogy a hímek kiszívják a zsákmány nedveit, mielőtt becsomagolnák. Ennek eredményeként a nőstény csupán tápérték nélküli burkot kap.
  7. Ezen fajok ellentétben a korábbiakkal, nektárral táplálkoznak és nem legyekkel. Azonban a párzást megelőzően a hím egy kiszáradt rovardarabkát keres és ezt használja fel egy nagy léggömb alapjául, amelyet a nősténynek mutat be kopuláció előtt.
  8. A Hilara sartor és néhány más nektárevő faj rovarmaradvány nélkül készíti a léggömbjét.
Ahogy Harold Oldroyd entomológus kimutatta, ez olyan, mintha valaki elegáns gyémántokat adna menyasszonyának, más valaki a gyémántokat egy finom dobozkába csomagolva adja át, végezetül a finom, de teljesen üres díszdobozt adja át menyasszonyának /599/. Spekulálni lehet az egyes evolúciós változások hajtóerejéről, de a lényeg az, hogy a Kessel által felállított sorozat meggyőzően logikus. Ésszerű lenne, hogy a legősibb tulajdonságban a rovarok nagy része azonos, azaz a hím keres egy nőstényt, és zsákmány ajánlása nélkül udvarol neki. Ugyancsak ésszerű, hogy az 5. típusú udvarlás aligha előzhette meg a 4-et, és a 8. típusú udvarlás csupán a 7. típus apró komponenseinek elvesztésével alakulhatott ki. Mint ahogy a vérszívó lepkék történetében a táncos legyek udvarlási sorozatának mindegyik lépése csupán kevéssel tér el a megelőző stádiumtól.
Ezt a viselkedési filogenézist tesztelni lehet, ha a fajok elrendeződését vizsgáljuk az udvarláshoz és a táplálkozáshoz nem kapcsolódó tulajdonságok alapján. Kessel evolúciós története támogatva lenne, ha egy második független filogenetikai rendszer megfelelne a viselkedési szekvenciák mintázatának, ha pl. a 6. típusba helyezett fajok más tulajdonságai is pl. szárny erezet, lábalak, mutatná, hogy ezen fajok közeli rokonok és az ősük megelőzte a 7. típusú táncos legyek fajait. Ezt a tesztet a jövőben kell még elvégezni a ballont cipelő legyekkel.
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org