|
|
|
A
viselkedési mechanizmusok szerveződésének változatossága
|
|
A szexuális viselkedés hormonális
szabályozásának változatossága
|
| |
| Azon téves elképzelés eloszlatása
után, hogy az állatok hormon kiválasztásukat és szexuális
viselkedésüket ugyanazon fizikai és szociális környezeti
jelekkel szabályozzák, fontos hangsúlyozni, hogy változatosság
van abban is, hogy a szexuális
viselkedés mennyiben függ az ivari hormonok mennyiségétől.
Az elterjedt nézettel szemben, hogy a tesztoszteron mindig
lényeges a hím szexuális viselkedésében, vannak fajok, amelyben
a hím reproduktív viselkedésének egyes elemei függetlenek
a tesztoszterontól.
Pl. a fehérfejű sármány hímek, amelyet fiatalon kasztráltak,
mielőtt reproduktív viselkedés kifejlődött volna bennük,
ettől függetlenül meghágják a nőstényeket, amelyek párzásra
felhívó pózt mutatnak, feltéve, ha a hímek hosszú fényperiódusnak
voltak kitéve /570/. Ezek a hímek nem rendelkeznek
tesztoszteronnal, de mégis képesek párzani. |
| A
fehérfejű sármány szexuális aktivitásának tesztoszterontól
való függetlenségét illusztrálja a 25. ábra, amelyben az
egy fészekaljú és több fészekaljú populációból származó
hímek tesztoszteron szintjét mutatjuk az év folyamán. Néhány
területen a párok két-vagy három fészekaljnyi fiókát nevelnek
fel egy fészkelési időszakban, ellentétben az alaszkai sármányokkal,
amelyeknek csupán egyetlen fészekaljra van idejük. A hímek
olyan időszakban kopulálnak a nősténnyel egy második vagy
harmadik fészekalj létrehozása érdekében, amikor viszonylag
alacsony a tesztoszteron koncentráció vérükben. |
| John
Wingfield és Michael Moore feltételezte, hogy a fehérfejű
sármány hímekben a tesztoszteron elsődleges funkciója az
agresszív viselkedés fokozása, amely hasznos, amikor a hímek
a territoriumokat védik és őrzik párjukat más hímek elől
/864/. A fészkelési időszak későbbi részében a magas tesztoszteron
koncentráció és a fokozott agresszivitás
látványosan befolyásolhatná a hím szülői viselkedését az
első fészekalj viselkedésében, míg azon populációban, ahol
több fészekalj lehetséges, a párja megkezdi a második fészekaljat.
A kormos légykapóval végzett kísérletekben Bengt Silverin
azt találta,
hogy ha a hímek tesztoszteron injekciót kaptak, amikor tojásokat
kellett volna kotlaniuk, több időt szenteltek éneklésre
és territoriális védelemre és elhanyagolták az utódokat.
Ennek eredményeként ezen hímek reproduktív sikeressége csökkent
/723/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 