|
|
|
A
viselkedési mechanizmusok szerveződésének változatossága
|
|
A szaporodás szociális szabályozásának
változatossága
|
| |
| Mint
ahogy a fizikai környezet elemei különbözőképpen befolyásolják
az egyes fajok hormonjait és reproduktív ciklusát, a szociális
hatások szintén változatosak a reproduktív időben. Pl. Barbara
Brockway a törpepapagájok ivarmirigyeinek fejlődésével kapcsolatban
azt találta, hogy a fejlődést a papagáj társaitól hallott
ének befolyásolja.
Bár sok amerikai azt hiszi, hogy a törpepapagájok kizárólag
áruházakban élnek, ez az apró papagáj vadon is előfordul,
főként Ausztrália sivatagi részein. A madarak nagy csapatokban
utaznak, azon ritka helyeket keresik, ahol röviddel azelőtt
esett.
Amint találnak egy alkalmas helyet, a madarak reproduktív
stádiuma azonnal megváltozik, de a szociális faktorok befolyásolják
a reproduktív fejlődés gyorsaságát. Brockway azt találta,
hogy laboratóriumi hímek tesztiszének növekedése felgyorsul,
hogyha fajának
territoriális hangjait hallgathatta magnóról (hangos csicsergés).
Azok a pár nélküli nőstények azonban, amelyek csupán ezt
az agresszív éneket hallgatták, csökkent petefészek növekedést
mutattak. A nőstények petefészek fejlődését egy másik ének,
a lágy
csicsergés serkentette, amelyet a hímek akkor adnak ki,
amikor csőrközelben ülnek a nőstényekhez /97, 98./ |
| A
fehérfejű sármányok nőstényeinek petefészek fejlődését a
hímek territoriális éneke kissé felgyorsítja, mutatva ezzel,
hogy ugyanazon jelzés teljesen más hatású lehet különböző
fajokban /574/. Jóllehet a legfontosabb szociális jelzések
a madarakban akusztikusak és vizuálisak gyíkokban, sok emlős
állat számára a szaglási ingerek hordozzák a szociális információt.
A házi egérben pl.
a hím vizeletének illata bámulatosan sokféle hatással jár
a hímet körülvevő állatok fiziológiai állapotára. A domináns
hím illata elősegíti a hímmel együtt élő ivarérett nőstény
reproduktív ciklusát, míg a hím hiánya, vagy egy idegen
hím szaga gátolja a
nőstény szexuális aktivitását, továbbá a domináns hím illata
felgyorsítja fiatal nőstények ivarérését, kivéve, ha a domináns
hím a fiatal nőstény apja /24. ábra, 472/. |
| E
jelenségek ultimális jelentőségét az alábbiakban értékelhetjük.
Egy domináns hím egér valószínűleg elsőrendű partner a nőstény
szempontjából, mivel a hím védeni fogja az utódokat más
hímek ellen, akik megölhetik. Ha a domináns hím jelen van,
akkor nincs értelme elhalasztani a szaporodást, kivéve,
ha a párzás a nőstény apjával történne, mert ez megnövelné
a sérült, beltenyésztett utód születésének az esélyét. /9.
fejezet/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 