|
|
|
A
viselkedési mechanizmusok szerveződésének változatossága
|
| |
| Az
anoliszokban és a fehérfejű sármányokban a környezeti változások
(hőmérséklet és fotóperiódus) és a szociális feltételek
megváltozása (a potenciális szexuális partner szociális
viselkedése) az egyedek hormonális állapotát befolyásolja.
Hormonok szabályozzák az ivarmirigyek fejlődését és a reproduktív
viselkedést úgy, hogy a
szaporodás a legkedvezőbb fizikai és szociális feltételek
mellett zajlik le. Ugyanez érvényes sok más madárra, hüllőre
és emlősre, amely arra vezette a legtöbb biológust, hogy
elfogadja azt a nézetet, hogy a hormonok a szexuális viselkedés
ultimális eszközei
/22. ábra./. Bár egyértelmű, hogy a legtöbb állatban a hormonok
szerepe adaptív az ivarmirigyek és az agy közti kommunikációban,
mert lehetővé teszik, hogy az agy utasítsa, mikor funkcionáljanak
az ivarmirigyek, amely modellt a 22. ábra figyelmen kívül
hagyja, a viselkedés szerveződési mechanizmusának számos
érdekes változásával együtt. Először is bizonyos környezeti
és szociális feltételek, amelyek befolyásolják a hormonális
rendszert, gyakran fajonként különbözőek. Korábban már megjegyeztük,
hogy a növekvő
hőmérséklet kulcs szabályozó szerepet játszik a zöld anoliszok
reproduktív időszakának elindításában, míg a fény periódus
lényegesebb a sármány éves aktivitásában. |
| Továbbá
nem minden madár válaszol ugyanúgy a fotóperiódus jeleire,
mint a fehérfejű sármány. Pl. az Eleonora
sólyom nem rakja le a tojásait késő július vagy kora augusztus
előtt, tehát sokkal később költ, mint ahogy a fehérfejű
sármány megkezdi elterjedésének legnagyobb részén a szaporodást
/812/. A sólyom szigeteken és tengeri sziklákon fészkel,
elsősorban a mediterrán tenger déli részén, ahol vonuló
énekes madarakkal táplálja fiókáját. A vonulás nem kezdődik
augusztusig, így a sólyom úgy időzíti
fészkelését, hogy a fiókák pont akkor keljenek, amikor a
táplálék a legnagyobb mennyiségű. Az Eleanora sólyommal
ellentétben néhány állat olyan környezetben él, amelyben
nincs egyértelmű viszony bizonyos évszak és a táplálékgazdagság
között. Ezen állatok
gyakran igénylik a táplálékot ahhoz, hogy reproduktív állapotba
kerüljenek, inkább, minthogy elfogadják a fotóperiódus,
hőmérsékleti vagy más évszakos jelek által jelzett táplálék
előfordulást. |
| A
fenyőszajkó pl. két fenyőfaj magvainak specialistája.
Egyes években rekordtermés van tobozokból, míg más években
a fák egyetlen magot sem érlelnek. A szajkók így nem rendelkezhetnek
olyan fiziológiai mechanizmussal, amely a táplálék ellátást
közvetlenül a reprodukcióhoz kapcsolná. Jó években
a madarak sokkal korábban kezdenek udvarolni és fészket
építeni, mint a csökkent magvú években /481/. A zöld, éretlen
tobozok gyakori látványa nyáron megfordítja az ivarmirigyek
őszi csökkenését, amely reakcióval a madarak szexuálisan
aktívvá válhatnak késő
télen, és kora tavasszal, amikor az éretlen tobozokból gyűjtött
magokkal táplálkoznak. |
| Továbbá
nem minden gyík használ hőmérsékleti információt a zöld
anoliszokkal megegyező módon. A yarrow tüskés gyík, amely
Arizona délkeleti hegyeiben él, téli hibernációját márciusban
fejezi be, kb. ugyanabban az időben, amikor a zöld anoliszok,
azonban a tüskés gyíkok öt hónapot, nem pedig heteket várnak
szaporodás előtt, amely ősszel történik,
a hibernáció előtt közvetlenül /23. ábra/. Az öt hónapos
reprodukciós időszak nagy részében a hím gyíkok territoriálisak
és ennek a viselkedésnek a megindulását késő áprilisban
a vér tesztoszteron szintjének kis emelkedése jelzi. Ez
a növekedés azonban
nem aktiválja a szexuális viselkedést, amely nem kezdődik
szeptember-októbernél korábban, amikor a hím tesztoszteron
szintje felugrik /569/. Így ugyanaz a szezonális változás
a hőmérsékletben és a fotóperiódusban a két gyíkfajban két
élesen elkülönült mintázatot produkál. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 