Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs)
A hormonok és a viselkedés éves ciklusa
 
A rövid idejű viselkedési ciklusokon kívül, mint amilyen a nőstény anolisz gyík szexuális aktivitását szabályozza, számos fajban megfigyelhető a viselkedési prioritások szabályos változása, amelynek idő-intervalluma hosszabb, mint egy nap vagy néhány hét. Pl. az anolisz gyík viselkedése éves ciklusban is változik /18. ábra/. Mint ahogy megkérdezhetjük, hogy mi szabályozza a 10-14 napos fogékonysági ciklust a nőstényekben, ugyanúgy feltehetjük azt a kérdést is, hogy milyen mechanizmus felelős azért, hogy a gyíkoknak tavasszal és nyáron van szaporodási időszaka, amelyet egy őszi nem szaporodási periódus követ, majd inaktívak télen, és tavasszal újra kezdik a szaporodási ciklust.
Talán az anolisz gyíkok és a többi faj, melynek viselkedése szezonális ciklust mutat, rendelkezik egy belső óra mechanizmussal, ami analóg a napi ritmust adó órához. Egy éves ritmus valószínűleg viselkedési események éves ciklusát produkálná, még az évszakos változásokra utaló környezeti jelek hiányában is. Azonban az éves belső órát célzottan csak az arany földi mókusnál vizsgálták /627/. Ez az állat a természetben ősszel és télen téli álmot alszik egy föld alatti üregben. Öt fogságban született földi mókust megvakítottak és egész életükön keresztül állandó sötétben és állandó hőmérsékleten tartották őket és bőségesen ellátták őket táplálékkal. Ezek a földi mókusok évről-évre téli álmot aludtak, nagyjából ugyanabban az időben, mint a szabadon élő társaik /19. ábra/.
Az anoliszokkal hasonló vizsgálatot nem végeztek, hogy kiderítsék a külső ingerektől független éves belső ritmust. Azonban számos más bizonyíték utal arra, hogy több faktor, amelyeknek egy része hormonális változásokat idéz elő, befolyásolja az anolisz viselkedésének éves ciklusát /18. ábra/. Amikor egy hím gyík befejezi a hibernációt februárban, hamarosan agresszív viselkedést mutat a többi hímmel szemben, táplálkozási territóriumot foglal, erről fejének bólintgató pózolásával elűzi a többi hímet, és alkalmanként harcol. Ezek az aktivitások a véráramban és az agyi szövetben lévő tesztoszteron szint hirtelen megnövekedésével kapcsolatosak. Ez a tény vezet a hipotézishez, hogy a hím territorialitása és az ezt követő szexuális viselkedése tesztoszteron függő.
A nőstények márciusban bújnak ki, és késő áprilisban szaporodnak először. A nőstények szaporodási időszakának kezdetét szintén a hormonális változásokhoz kapcsolhatjuk, amelyet viszont számos környezeti hatás felgyorsíthat, vagy lassíthat a petefészek fejlődésén és a reproduktív aktivitáson keresztül. A hőmérsékletnek kiemelkedően fontos szerepe van ebben a folyamatban. /479/. Az anolisz gyíkok hő-érzékelő receptorai a kora tavasszal emelkedő hőmérsékletről információt küldenek az agyba. Az agyalapi mirigy ezután gonadotróp hormonokat választ ki, amely stimulálja a nőstény petefészkének és a hím heréinek kifejlődését. A hőmérséklet változásának menete pontosan meghatározza, hogy mikor fejezi be az egyed a hibernációt és kezdi el ivarmirigyeinek növelését. Hideg idő késlelteti a kibújást és a szaporodási időszak kezdetét, a meleg napok lerövidítik a hibernációt.
A szaporodást nemcsak a hőmérséklet szabályozza, hanem az anolisz gyík szociális környezete is. A frissen kibújt nőstények belépnek a hímek territóriumaiba és más hímekkel is találkoznak. A hímek viselkedése alapvetően befolyásolja a nőstény gyíkok reprodukciójának menetét, mint ahogy az alábbi kísérlet ezt illusztrálja. Egy kutató, Crews hibernációban lévő nőstényeket természetes környezetükből laboratóriumba telepített és négy csoportba osztotta őket.
1) a csoportban nincs hím.
2) a csoportban csak kasztrált hímek (amelyek nem udvarolnak) vannak
3) hímek, amelyek toroklebenyét sebészetileg eltávolították
4) kezeletlen hímek, amelyek territóriumot alakítottak a többi hím jelenlétében /155/.
Az első három csoportba tartozó nőstényeknek nem volt lehetősége a territoriális hím udvarló pózának megfigyelésére, míg a 4. csoport nőstényei rendszeresen látták a toroklebenyüket kifeszítő hímek pózát. A negyedik csoportba tartozó nőstények petefészkei sokkal gyorsabb ütemben fejlődtek, mint a toroklebeny póztól megfosztott hímekkel lévő nőstényeké. Így a pózoló hímek látványa nemcsak elindítja a fogékony nőstény nyakbegörbítő válaszát, hanem valójában felkészíti a téli álmát befejező nőstényt a szexuális fogékonyságra. Azok a nőstények, amelyeknek gyakrabban udvaroltak, nagyobb mennyiségű agyalapi hormont választottak ki, mint azok, amelyeknek nem udvaroltak a hímek. Az agyalapi hormon mennyiségének növekedése stimulálja a petefészek fejlődését és az ösztrogén termelést, amely pedig a nőstényt fogamzó képessé teszi, és reproduktív állapotát szinkronizálja az udvarló hímekével.
Összefoglalva: az anolisz gyíkok hormonális rendszerének aktivitása egy idegi mechanizmussal történik, amely a környezet különböző részeiből kap hatásokat, pl., a fizikai környezetből (hőmérséklet), szociális környezetből (potenciális hímek viselkedése) és a belső környezetből (a petefészek és a peték érési stádiuma). A hormon termelés mintázata összehangolja a kapott információkat és az állatot egy olyan viselkedési ciklusban indítja el, amely megfelel az évszaknak, a szociális körülményeknek, amelyet tapasztalással szereznek meg és az ivarmirigyek fejlődési stádiumának.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org