|
|
|
Szaporodási ciklusok
és változó viselkedési prioritások
|
|
Hormonok, viselkedés ciklusok
és a gyíkok
|
| |
| Az USA déli részének zöld anolisz
gyíkja egy kis teremtmény, amely sokféle viselkedésre képes,
közel tud lopakodni egy légyhez, fedezékbe rohan, amikor
karvaly támad rá, hónapokon keresztül téli álmot alszik,
riválisokkal küzdik, tojást rak és
kopulál. Mindezek a viselkedések szaporodási szempontból
hasznosak, ha a gyík helyesen állítja fel a rangsort. Pl.
az ivarérett nőstények gyakran találkoznak ivarérett hímekkel.
A hím rendszerint udvarló pózolással válaszol, amelyben
kiterjeszti torok lebernyegét
/15. ábra/, és fejét fel-le ingatva lebenyét lebegteti a
nősténynek. Ha a nőstény nem menekül el, a hím hátulról
megharapja a fejét, rákúszik a hátára és két pénisze közül
az egyiket belehelyezi a nőstény kloaka nyílásába. De a
nőstények gyakran figyelmen
kívül hagyják a hím párzási felhívását. Mindegyik kopuláció
5-20 percig tart, amely idő alatt a mozgásképtelen nőstény
nem táplálkozhat, vagy végezhet más aktivitást. A nőstény
gyíkok elkerülik a felesleges párzást, csak akkor párosodnak,
amikor megtermékenyítésre érett petékkel rendelkeznek.
A zöld anoliszok, akár a tengeri meztelen csigák, olyan
proximális mechanizmussal rendelkeznek, amely szabályozza
a tojásérést, és felhasználja ezt az információt a viselkedési
prioritások szabályozásában. |
| A
zöld anolisz gyíkoknál egyszerre csupán egyetlen pete fejlődik
(10-14 nap alatt). Amikor ez a pete érett és a nőstény ovulálás
előtt áll, tehát a nőstény fogamzóképessé válik, csak ekkor
végzi a prekopulációs nyakmeggörbítő viselkedést a territoriális
hím udvarló jelzéseire válaszolva. |
| Közvetlenül
párzás után a nőstény ismét fogamzásképtelenné válik, és
elutasít minden hímet az ezt követő egy-két hétben, mialatt
az új petét érleli. Peteérés után ismét visszanyeri készségességét
a párzásra, és a ciklus megismétlődik /16. ábra/. |
| Vajon
mi szabályozza a nőstény anolisz gyík szaporodási ciklusát?
Hogyan dönti el mikor fogadja el és mikor utasítja vissza
a hím udvarlását? A fogamzásképességet szabályozó mechanizmus
igen bonyolult, s ahogy a meztelen csigánál láttuk, a hormonális
és idegi szabályozás együttműködése kritikus szerepet játszik
abban, hogy milyen ingerekre válaszol a nőstény. |
| Ahogy
a pete fejlődik, a petefészek sejtjei hormonálisan komunikálnak
az aggyal úgy, hogy két nemi hormon (ösztrodiol és progeszteron)
bocsátanak a vérkeringésbe. Amikor a petefészek hormonok
elérik az agy célsejtjeit, akkor a gyík agyának alsó részén
lévő agyalapi mirigy egyes hormonainak kiválasztását aktiválja.
Az agyalapi mirigy hormonjai visszajutnak a petefészekbe,
ahol fenntartják az ösztrogén és progeszteron termelés
menetét. Ez a visszakapcsolódás végül megváltoztatja az
aktivitását azoknak az agysejteknek, amelyek az udvarló
ingerekre reagálnak. Pontosan nem tudjuk ez hogyan történik
az anolisz gyíkokban, de patkányokban
az ösztrogén bejut a speciális agysejtekbe, főként a hipotalamikus
sejtekbe, ahol a hormon a sejtmag receptor molekuláihoz
kötődik. Ez az esemény megváltoztatja a célsejtek fehérje
előállítását, amely viszont a sejt elektormos sajátosságainak
megváltozásával
jár, végeredményben megváltoztatva érzékenységüket a kulcsingerekkel
szemben /631/. Ha valamilyen hasonló történik az anolisz
gyíkokban az ovuláció idején, a hormonok megváltoztatják
a nőstény agyának részeit, előidézve, hogy begörbítse nyakát,
amikor a nőstény
egy bólintgató lebenyű hímet lát. Kísérletesen demonstrálni
lehet az ösztrogén és progeszteron jelentőségét a nőstény
fogamzóképessége szabályozásában, úgy, hogy eltávolítjuk
a gyík petefészkeit /549, 778/. Az ováriumától megfosztott
nőstény
nem válaszol szexuálisan a hím udvarlására, mindaddig, amíg
nem kap kívülről hormont, pl. ösztradiol injekciót 24 órával
egy progeszteron injektálás előtt. Amennyiben a hormon adagok
koncentrációja megfelel, szinte minden műtött nőstény készségesen
párosodik
24 órán belül, habár ők képtelenek peterakásra. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 