|
|
|
Bevezetés
|
| |
| Az
állatok bonyolult gépek, melyekben neuron komputerek azonosítják
a kulcsingereket és bonyolult adaptív válaszokat irányítanak
ezen fontos jelenségekre válaszul. A repülő lepke vagy tücsök
érzékszervei a denevérek által előállított akusztikus ingereket
fogják fel, ezen jelek elfordulást idéznek elő és néha kiirányítják
a rovart a denevér hatósugarából. Amikor a varangy giliszta
detektorai ingerületbe kerülnek, a varangy orientációval
válaszol és ez után kinyújtja a nyelvét
az érzékelő aktivitásának hatására. Az a képesség, hogy
irreleváns ingereket kiszűrjön, vagy egyes dolgokat nagyon
készségesen felfogjon és hogy hatásos válaszokat irányítson
a felfogott eseményekre, bámulatosan alapos és hasznos tulajdonsága
a fiziológiai mechanizmusnak, amely irányítja az
állati viselkedést. De ez nem az egyetlen. |
| A
neuron komputerek ennél még sokkal kifinomultabbak, lehetővé
teszik, hogy az állat sokkal többet tegyen, mintsem hogy
pusztán felderítsen különböző kulcsingereket, és X választ
aktiváljon Y ingerre. Képzeljük el, hogy figyelünk egy repülő
hím lepkét, amely egy távoli fán lévő nőstény illatösvényét
követi. Ha a hím idegrendszere pusztán úgy működne, hogy
beindítja a repülő viselkedést, ha a nőstény szaga a levegőben
van és
kikapcsolja a repülést, ha a hím elérte a nőstényt, akkor
a lepke képtelen lenne zuhanórepüléssel menekülni egy támadó
denevér elől. De a lepke idegrendszere nem ilyen egyszerű
módon működik. |
| Sokféle forrásból származó jeleket
képes összehangolni, eldöntve, hogy a többféle lehetséges
opció közül melyiket hajtsa végre. Az idegrendszer és a
hormonális rendszer képessége, hogy megoldjon potenciális
konfliktusokat és segítse az állatot viselkedési repertoárjának
használatában, biológiailag hasznos módon - ez
a 6. fejezetnek a központi témája. Az alapvető kérdés, amellyel
foglalkoznunk kell, hogyan szerveződik a viselkedés pillanatról
pillanatra, a nap folyamán, hetek folyamán, a fészkelési
szezonban, vagy egy éven keresztül. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 