|
|
|
A helyváltoztatás
és navigáció mechanizmusai
|
|
A navigáció
|
| |
| Az
orvosi pióca egyszerű mozgása valójában egy bonyolult idegi
szabályozásra vezethető vissza, /598/ de létezik számos
más, ennél bonyolultabb mozgási képesség, amelynek idegi
szabályozása ezerszer rejtelmesebb. Egy kiváló példa egyes
állatok navigációs képessége, amellyel ismeretlen területeken
mozognak egy cél felé haladva,
pl. a vonuló állatok, vagy az otthonukból eltávolított állatok
visszatérése több száz kilométeres út után, olyan helyről,
ahol az állat korábban sohasem volt. |
| Ha valamelyikünket egy ismeretlen
területen raknának ki, csupán néhány mérföldre otthonunktól,
valószínűleg
nem lenne ötletünk, hogy milyen úton jussunk vissza. Még
akkor sem lennénk okosabbak, ha hazatalálás megkönnyítésére
a kutatók iránytűt adnának nekünk. Tudnunk kellene ugyanbis
azt is, hogy milyen irányba kell mennünk, s az iránytű csak
ez után
lenne segítségünkre. Egy cél felé történő navigálás iránytűt
és térképérzetet egyaránt megkíván. Tudnunk kell, hogy pontosan
hol vagyunk a célunkhoz képest s ennek megfelelően képesnek
kell lennünk mozgásunk irányítására. Vajon az állatok hogyan
végzik ezt? |
| Bár
tudjuk, hogy bizonyos fajok hogyan használják a vizuális
tájékozódási pontokat a belső képük felépítésére, amely
segíti az utazásukat /216, 374, 818/, általában a navigációs
térképről alkotott ismereteink kezdetlegesek. Vannak fajok,
amelyek irányérzékelő képességét részben analizálták, pl.
a méhekét és a galambokét. A méhek és a galambok egyaránt
ügyesen tájékozódnak. Kimutatták például, hogy a méhek egyenes
vonalon repülnek vissza a kaptárhoz, miután kanyargós útvonalon
jutottak táplálékukhoz. A
galambok képességét úgy elemezték, hogy távoli és idegen
helyeken eleresztették őket és a galambok egyenesen visszarepültek
a dúcukhoz. Mindkét állatfaj ötletes kísérletekben vett
részt, amelyben hazatalálási képességükről sok mindent megtudtunk. |
| A méhek és a házi galambok nappal
aktívak és ahogy gyanítani lehet, mindketten képesek felhasználni
a Nap helyzetét útmutatóként /420, 804/. Ezt még az ember
is meg tudja tenni bizonyos értelemben. Ehhez tudnunk kell
néhány dolgot. Tudjuk, hogy a Nap keleten kel fel
és nyugaton nyugszik. Közelítőleg tudjunk kell, hogy milyen
napszakban járunk. Fontos az is, hogy a Nap óránként 15
fokot mozog körívén az égen. Ha valaki iránytűként szeretné
használni a nap mozgását, akkor ezt a mozgást kompenzálnia
kell. |
| Egy méh a kaptár elhagyásakor megfigyeli
a nap helyzetét az égen a kaptárhoz viszonyítva és ez után
repül el táplálékot keresni. A méh 15-30 percet tölt el
egy repülés alatt, és számára teljesen ismeretlen helyekre
juthat el táplálékkeresés közben. Ha ezután úgy próbálna
hazatérni, hogy a nap elinduláskori helyzetét venné alapul,
a méh valószínűleg eltévesztené az utat, mivel a nap helyzete
megváltozott az eltelt idő alatt. |
| A méhek ritkán tévednek el, részben
azért, mert megismerik a táplálkozási területek tájékozódási
pontjait, részben azért, mert még az ismeretlen helyeken
is használhatják a belső időjelző mechanizmusukat /lásd
6. fejezet/, hogy kompenzálják a Nap mozgását /485/. Ezt
a mechanizmust méhek betanításával lehet kimutatni. A méheket
megtanítják arra, hogy
cukros vízhez repüljenek bizonyos távolságról, pl. 300 méterre
keletre a méhkaptártól. Ez után a kaptáron belüli méheket
be lehet fogni és mindent áttelepíteni - az első szögtől
az utolsóig - egy új helyre. Ezen a helyen egy új etetőt
állítanak fel, de eltérő
irányban, pl. délkeletre 300 méterre. Az egyik megfigyelő
ennél az etetőnél áll, míg a másik a 300 méterre álló üres
etetőt figyeli, amely keletre van a kaptártól. 2-3 óra után
a méhkaptárt kinyitják és a dolgozók kimehetnek táplálékot
keresni. Bár a
dolgozóknak nem ismerős a táj, amely segítené őket a táplálék
megtalálásában, a megjelölt egyedek mégis emlékeznek a 300
méterre keletre lévő táplálékra. Ahhoz a helyhez repülnek,
ahol a táplálékforrásnak lennie kell. A dolgozók nem mennek
az új etetőhöz,
ezzel jelezve, hogy az etetőket nem szaglási vagy más ingerek
alapján találják meg. Hanem ehelyett kompenzálták a nap
30 vagy 45 fokos elmozdulását, amely a bezárt órák alatt
történt. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 