Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs)

Szelektív vizuális percepció
 
Soha nem vesszük magától értetődőnek az olyan érzékelési rendszereket, mint az echolokáció vagy az elektrorecepció, amely különbözik a saját érzékelési rendszerűnktől. Azonnal képesek vagyunk felfogni, hogy mi lehet a funkciója a környezetből származó információ nyerés és információk feldolgozás erősen specializált típusainak. Ezzel szemben a látás olyan természetes számunkra, hogy könnyű feltételezni, ugyanúgy látunk, mint ahogy a többi állat. Könnyen megszabadulhatunk ettől a benyomásunktól, ha megvizsgáljuk az európai közönséges varangy vizuális érzékelését. Ez a faj arra figyelmeztet minket, hogy amit az állatok látnak és arra reagálnak, az ugyanúgy specializált sejtek működésének eredménye, mint a denevér radarrendszere, vagy a kacsacsőrű emlős elektromos térérzékelő rendszere.
A varangy látó rendszere az emberéhez hasonlóan két nagy szemből, a környezet felé irányult retina felszínből áll. A retina a receptor sejtek egy rétegét tartalmazza, amely detektálja a tárgyakról visszavert fény energiáját. Ezen receptorok sejthártyájában az áteresztő képesség változása jelet állít elő, amely átkapcsolódik a hálózat következő tagjára, a bipoláris sejtekre, amelyek a jelet a ganglion sejtekhez továbbítják. A ganglion sejtek hosszú axon nyúlványa együtt haladva a látóideget formálják, amely akciós potenciálokat szállít a varangy látólebenyére és talamuszára /14. ábra/. A kapott információ képezi az állat döntésének alapját, hogyan reagáljon a zsákmányra vagy a ragadozókra.
Jorg-Peter Ewert egy sajátos készüléket tervezett, amellyel feljegyezheti a varangy látókérgében egyetlen sejt aktivitását. /252, 253/. A szerkezetet egy élő varangyra lehetett erősíteni, amely szabadon mozgott és válaszolt a laboratóriumi környezet ingereire. Ez a készülék jelzi, hogy amikor a varangy nyugodtan ül (ebben a varangyok nagyon jók) és nincs semmilyen mozgás a környezetében, az állat nyilvánvalóan nem lát semmit. A fény fotonok bejutnak a retina receptoraiba de a látóideg nem szállít jelet a látókéregbe.
A látórendszer ganglion sejtjei végzik az ingerszűrést a varangyban. Ezek a sejtek csak akkor sülnek ki, ha mozgó inger halad keresztül az érzékelési mezőn. Egyetlen ganglion sejt érzékelési mezője az a területe a retinának, ahonnét a receptorok üzenetet küldenek a sejtnek a bipoláris idegsejteken keresztül. A varangyban és számos más állatban mindegyik ganglion sejt a retina egy kicsiny eliptikus részét figyeli és érzékelési területe rendszerint egy központi ingerelhető régióból és az azt követő gátló gyűrűből áll /15. ábra/. Képzeljünk el egy barna rovart, amint sötét talajon mozog aa varangy előtt. A rovar nagyon kis képet állít elő a retina felszínén, mivel a rovar által visszavert fénysugarak bejutnak a lencsébe és a szem hátulsó részére fókuszálódnak. A kép receptorok csoportján keresztül mozog. Egyes receptor csoportok egy agy több ganglion sejt érzékelési mezőjéhez tartozó központi ingerelhető területből állnak. Ezek a sejtek kisülnek és információt küldenek az agyba.
Képzeljünk el egy nagy tárgyat, mint egy kéz, amely a varangy szeméhez közel halad át. A kéz viszonylag nagy területét foglalja el a retinának, és a képe takarni fogja számos ganglion sejt teljes érzékelési mezőjét. Ezen neuronok számára a gátló gyűrűből érkező jelek nagyrészt, vagy teljesen kioldják a központi ingerelhető zónából érkező jeleket. Így ezek a sejtek egyáltalán nem sülnek ki. Így a ganglion sejtek mozgásdetektorok, amelyek a retinát érő fényintenzitás változás különböző aspektusaira érzékenyek. A béka perspektívájából a kis mozgó képet a retinán sokkal valószínűbben okozzák zsákmányok, tehát a közelben lévő rovarok és férgek, vagy ellenségek (pl. távoli gém vagy sündisznó), mint azok a tárgyak, amelyek nagy álló képet vetítenek a receptorok felszínére.
A vizuális ingerek szelektív analízise nem végződik a ganglion sejtek szintjén. A látó kéreg neuronjai jeleket kapnak számos szomszédos ganglion sejtből. Mindegyik agyi neuronnak így megvan a saját érzékelési mezője, amely a ganglion sejtjei által figyelt retina területekből áll. Egy kérgi sejt érzékelési mezőinek tulajdonságát elektróda beültetésével lehet tanulmányozni úgy, hogy különböző tárgyakat mozgatunk az élő, de mozgásképtelenné tett varangy előtt. Egyes ingerek erőteljes választ váltanak ki, míg mások kevés akciópotenciált idéznek elő, a továbbiak pedig egyáltalán nem befolyásolják az idegsejt aktivitását. 
Az európai varangy látókérgének egyes sejtjei legintenzívebben a hosszú, vékony tárgyakra reagálnak, amelyek horizontálisan mozognak a béka látómezejében /16. ábra/. Ezeknek a sejteknek durván kör alakú érzékelési mezeje van, amely horizontálisan elhelyezkedő központi csíkból és az ezt követő gátló mezőből áll. A tárgyak amelyek elsődlegesen az érzékelési mező ingerelhető területén haladnak keresztül, kisüléseket okoznak. Azok a tárgyak, amalyek mind az ingerelhető, mind a gátló területen átjutnak, kevés vagy semmilyen idegi impulzust sem okoznak, mivel az ingerelhető részek jeleit a gátló jelek kioltják. 
A kérgi neuronok ilyen felépítésének a következményei akkor válnak világossá, ha valaki elképzeli a viselkedésüket egy mozgó gilisztára. A giliszták kicsi, 5-10 mm-es képet formálnak a varangy retináján. Ez a vízszintes orientációjú kép keresztülhalad több kérgi sejt látómezejéhez tartozó ingerelhető központi csíkon, gyors tüzelést váltva ki ezáltal. Ezek a jelek eljutnak egyes agysejtekhez, amelyek jeleket fogadnak az agy másik területéről, a talamuszból is. Bizonyos talamikus sejtek erőteljesen reagálnak olyan mozgó tárgyakra, mint a gémek és a gólyák, amelyek körkörös képet vetítenek a retinára. Ha mind a giliszta, mind a gólya detektor sejtek aktívak, a varangy agyában a döntést végző sejtek a varangy izmait úgy irányítják, hogy vagy őrizzék meg jelenlegi helyzetüket, vagy kuporodjanak le, miáltal kevésbé feltűnőek lesznek. Ha azonban a jel nagyrészt giliszta detektorból származik, a varangy a giliszta felé fog fordulni. A látókéregben van három további típusú sejt, amely egymás után adja ki a motoros parancsokat. Így 
  1. megállítja a varangyot fordulásban, amikor mindkét szemét a potenciális áldozatára szegezi, 
  2. előredől, a nyelv hatósugarához közelítve a rovart, 
  3. kinyitja a száját, kinyújta a nyelvét és elkapja a gilisztát /252/
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org