|
|
|
Ingerszűrés
gerincesekben
|
|
Az elektromos zavarás elkerülése
|
| |
| Proximális szinten a halak különös
képessége a receptorok és dekodolóik
speciális természetében rejlik. Mint ahogy a rovarevő denevérek
agyuk nagy részét a visszhangok analizálására szánják, így
az elektromos halak agya is kivéltelesen jól fejlett régiót
tartalmaz, amely analizálja az elektronreceptoroktól érkező
információt.
A denevérek és elektromos halak agyának le kell győznie
egy másik problémát is, hogyan kerüljék el a környezetükben
lévő többi egyed által hallott jelek zavarását. Egyes denevérek
agysejtjei csupán a saját kiáltásaira érkezett visszhangokra
válaszolnak,
és figyelmen kívül hagyják a többi denevér ultrahangját.
Az Eigenmannia génuszba tartozó elektromos halak hasonló
megoldást fejlesztettek ki a problémára /530/. Ennél a fajnál
két izolált egyed gyakran állít elő azonos gyakoriságú elektromos
impulzusokat,
pl. 370-375 kisülés/másodperc. De ha egymás mellé helyezzük
őket úgy, hogy az elektromos terük átfed és zavarnák egymást,
akkor a halaknak van egy zavarás elkerülő reflexe, amely
automatikusan megváltoztatja az elektormos szervük kisülési
gyakoriságát felfelé vagy lefelé a szomszédos hal
frekvenciájától. Amikor mindegyik hal megtalálta a saját
csatornáját, az agysejtek szelektíven figyelik a saját receptoraik
alapaktivitását, anélkül, hogy a szomszéddal összeütközésbe
kerülnének. |
| Egy gyengén elektromos halnál
(Sternopygus) hiányzik a zavarást elkerülő reflex és mégis
képes a tárgyakat megtalálni környezetében még elektromosan
aktív szomszéd jelenlétében is. Ezen hal agyában az idegsejtek
érzéketlenek a szomszédos hal elektromos aktivitásának következtében
előállt tértorzulásokra /530/. Amikor ezek a sejtek túl
sok receptorból kapnak jelet, amelyek kisülési gyakorisága
megváltozott, akkor a hal egyáltalán nem válaszol. De ha
csak néhány receptor aktivitása változik meg, amely jelet
küld a hármas típusú agysejtekhez,
akkor aktívvá válik a hal /13. ábra/. A hármas típusú agysejtek
valószínű funkciója az, hogy kis lokális tértorzulásokat
érzékelnek és figyelmen kívül hagyják az irreleváns széles
körű változásokat az elektromos jelek között. A kis léptékű
változásokat
valószínűleg biológiailag jelentős tárgyak okozzák. |
| Ez megint egy specializált dekódoló
sejt példája, amely sok receptorból kap jelet, integrálja
az információt és csupán néhány mintázatra válaszol maximálisan,
míg sok mást figyelmen kívül hagy. A halat szelektív reakciója
segíti abban, hogy kritikus információkat felfogjon az elektromosan
összetett környezetében. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 