|
|
|
Ingerszűrés
gerincesekben
|
|
Az ultrahangos felderítés
|
| |
| Ahhoz,
hogy egy denevér elfogjon egy repülő rovart, az idegrendszerének
képesnek kell lenni, hogy detektálja a zsákmányról visszaverődő
nagyon gyenge ultrahangokat. A nehéz az, hogy ezek az alig
hallható visszhangok néhány millisecundummal később jutnak
vissza a denevérhez, miután kibocsátotta a kétezerszer intenzívebb
tájékozódó
kiáltását /310/. A hallósejtek, amelyeket erős hanginger
ér, ideiglenesen érzéketlenné válnak a hangokra. De a denevér
képes megőrizni halló receptorainak érzékenységét a következő
módon. Közvetlenül mielőtt az agysejtek utasítanák a gégefőt,
szintén kiküldenek egy jelet, amely a középfül izmainak
összehúzódását okozza. Az izom megakadályozza, hogy a középfül
csontok vibrációja eljuttassa a hanghullámok energiáját
a csigába. Az izom 2-8 millisecundummal a tájékozodó impulzus
után elernyed, következésképpen
a denevér hallási receptorai nem állnak az erős kiáltás
alatt, hanem képesek detektálni a nagyon gyenge visszaverődő
hangokat is, amelyek a denevér akusztikus terébe is bekerülnek
/407/. |
| A középfül izma nem az egyetlen
mechanizmus, amely védi a denevér
hallási rendszerét a saját maga által előállított hangoktól.
Az oldalsó lemniscusban olyan neuronok találhatók, amelyek
megakadályozzák a hallási információ eljutását az agy magasabb
régióiba a kiáltások alatt /750/. A középfüli izmok összehúzódásának
és az oldalsó
lenniszkusz átkapcsoló neuronjainak gátlásával megakadályozódik
a saját maga által előállított hangoknak a felfogása, még
mielőtt elérné az alulsó kollikuluszt. |
| Ezen két mechanizmuson felül, amelyek
védik a hallási rendszer érzékenységét, a
denevér agya visszaérzékelő sejteket tartalmaz /640/. Ezen
neuronok intenzívebben reagálnak két elkülönült hangimpulzus
második részére, amelyek egymást közvetlenül követik, mint
ahogy a visszhang rendszerint követi a lokalizációs impulzust.
A mexikói szabadfarkú
denevér alulsó kollikuluszának bizonyos idegsejtjei reagálnak
a denevér hallásának alsó határára is, akkor, ha az alacsony
amplitudójú hangokat egy hangos jel előzi meg, lehetőség
szerint a mexikói szabadfarkú denevér tipikus orientációs
impulzusának intenzitásával és frekvenciájával /11.
ábra/. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 