5. Fejezet: Idegsejtek és viselkedés

Ingerszűrés gerincesekben

A szkeptikus olvasó talán úgy véli, hogy szép és jó, hogy a rovarok az egyszerű idegrendszerűkkel különböző képességű stimulus szűréssel rendelkeznek, de a gerincesek felfogó képességei a sokkal nagyobb és sokkal bonyolultabb idegrendszerűk következtében sokkal teljesebbnek kell, hogy legyen. Ez az érvelés nincs minden alap nélkül. Az emberi fülben receptorsejtek milliói vannak, nemcsak kettő, és képesek vagyunk sokkal több hang jóval alaposabb elkülönítésére, mint a bagolylepkék. De még a gerincesek rendszere is rendelkezik határokkal és specializációkkal. Az akusztikus rendszerűnk nem reagál a magas frekvenciájú hangokra, amelyeket a bagolylepkék és denevérek rutinszerűen felderítenek. Így a hallási rendszerűnk bizonyos ingerszűrést végez. Továbbá ha analizálnánk egyetlen hallási receptorunkat, azt találnánk, hogy bizonyos ingert sokkal részletesebben képes felderíteni, mint másokat. Ez a két általános tulajdonsága idegrendszerűnknek "ingerszűrés és specializáció" ugyancsak nyilvánvaló abban, ahogy a denevérek felfogják a hangokat.

Felületesen nézve a denevérek füle az emberi fülhöz hasonló. A hanghullámok egy bámulatosan nagy külső fülbe jutnak, keresztülmennek a középfülön a belső fülbe. A fülcsatorna végén beleütköznek a dobhártyába, ezzel megrezegtetik. Ezeket a rezgéseket a középfül csontjai továbbítják a hallási érzékelő egységhez, a kohleahoz, amely az elsődleges receptorsejteket tartalmazza. A kochlea, a csiga egy folyadékkal megtöltött szerv, egy vékony alapi membránnal keresztülfutva a szerkezetének közepén. A csigát elérő rezgések a folyadékot mozgásba hozzák. Ezt a mozgást átveszik az alapi membrán egyes részei. A mozgásba került membránrészek függenek a hanghullám frekvenciájától. A mechanikai energia ezen mozgásokkal eltorzítja a receptorsejteket, amelyek a membránhoz rögzítettek, és ez az energia átalakul receptorjellé, amelyet az érzékneuronok kapcsolnak össze az egyes receptorokkal. Amikor ezek a neuronok ingerületbe kerülnek, a jelük elszállítódik a csigáktól távol, a rostok mentén, amelyek a hallási ideget alkotják. Ez a hálózat az oldalsó lemniscusban és felső lemniscusban fut a denevér agyában /10. ábra/, ahol a sejtek analizálják a halló szervekből érkező információkat a és döntenek a denevér mozgásáról /360/.