|
|
|
A nemi különbségek kialakulása
a viselkedésben (1/2)
|
| |
| Mivel
a fehér patkányok (a szabadon élő a vándorpatkány domesztikált
laboratóriumi változata) jól szaporodik a laboratóriumban,
kis helyen tartható, és viszonylag rövid generációs ideje
van, elterjedten használják az élettani és a pszichológiai
kísérletes kutatásban. Ezen tulajdonságainak köszönhetően
sok mindent tudunk viselkedésüknek sok vonatkozásáról, beleértve
a viselkedésük kialakulását. A felnőtt hím és nőstény patkány
különbözően viselkedik. A nőstények pl. egy speciális kopulációs
pozícióval
rendelkeznek /1. ábra/, amelyet az ovulációs ciklus megfelelő
időszakában vesznek fel (amikor az érett petesejtek megtermékenyítésre
képesek), ha egy szenzuálisan aktív hím megragadja őket
a horpaszuknál. A hímek sohasem veszik fel a nőstények kopulációs
helyzetét, a nőstények viszonylag ritkán hágnak meg más
patkányt és náluk hiányzik a hímek teljes kopulációs viselkedése
/47/. |
| A
nőstények szülői viselkedése ugyancsak különbözik a hímekétől.
Közvetlenül szülés után az anya patkány kapcsolatban marad
a kölykeivel több napon keresztül, melegen tartja és szoptatja
őket. Hogyha a kölykök elkószálnak, a nőstény gyorsan visszaviszi
őket. Ezzel szemben a hím patkányok ritkán gondoskodnak
az utódaikról /673/. |
| A nemek közti ezen különbségeknek
a proximális
alapja a hímek és nőstények hormonális összetétele. Ha egy
felnőtt nőstény ováriumát eltávolítjuk, akkor az továbbra
már nem képes párzani, hacsak ösztrogén és progeszteron
injekciót nem kap (ezt a két hormont állítja elő az ovárium).
A hím heréinek eltávolítása
véglegesen megszűnteti a kopulációs viselkedést, hacsak
nem injekciózunk tesztoszteront a herélt egyedbe. (A herék
ezt a hormont állítják elő legfőképp.) |
| A
nőstények és hímek, amelyekből a hormont előállító reproduktív
szervüket eltávolították felnőtt korban, rendszerint nem
vehetők rá, hogy a másik nem tagjaihoz hasonló viselkedést
vegyenek fel. A tesztoszteron injektálás egy nősténybe,
akinek az ováriumát a pubertás után eltávolították nem okoz
hímekre jellemző kopulációs viselkedést a nőstényben.
E kísérlet szerint a felnőtt hímek és nőstények idegrendszere,
amely szerkezetileg különböző, olyan érett aggyá differenciálódott,
amely már nem képes reagálni a másik nem hormonális jelzéseire. |
| A
tesztoszteron fejlődési hatása a központi idegrendszeren
egy rövid kritikus periódus alatt történik /514/. Ha az
újszülött patkány ivarszerveit eltávolítjuk és aztán heteket
várunk mielőtt tesztoszteront injektálnánk az állatba, a
hormon nem fogja serkenteni a hím agy kialakulását. A fogamzást
követő 15. és 27.
nap között a fejlődő patkány agya szenzitív a véráramban
lévő tesztoszteronra (a patkány 22-23 napos terhesség után
születik). A kölyök agyának bizonyos sejtjei képesek a tesztoszteron
molekulát megkötni. Ebben a korai stádiumban a hímek és
nőstények agya
egyaránt tartalmazza ezeket a sejteket. Ha a tesztoszteron
jelen van természetes módon, mivel az állat egy hím, amelynek
heréi épphogy csak megkezdték a tesztoszteron előállítását,
vagy mesterségesen beinjektált tesztoszteron miatt, a hormon
elárasztja a célsejteket.
Az egyszer már oda került tesztoszteron a cél-neuronok genetikai
aktivitását vezérli, új enzimek előállítását indítva el,
amelyek a sejteken belüli biokémiai aktivitást megváltoztatják,
és befolyásolják a további fejlődést. Így a véráramban a
tesztoszteron
molekulák a fejlődő agy egyes részeinek a kémiai aktivitás
beindításának elindító jelzése /544/. |
| A
herék fejlődése és a tesztoszteron kiválasztása egy 16 napos
embrióban szintén kapcsolatban áll az ováriumok gátlásával.
Egy emlős embrióban azok a sejtek, amelyekből potenciálisan
ovárium vagy here sejt fejlődhet ki, jelen vannak a fejlődés
nagyon korai szakaszában. De egy hím embrióban azok a sejtek,
amelyekből a nőstény szaporodási sejtek fejlődnek ki nem
osztódnak és differenciálódnak tesztoszteron
jelenlétében. És fordítva, egy nőstény patkányembrióban
a tesztoszteron nincs jelen, hogy elindítsa az agy és az
ivarmirigyek hím típusú fejlődési mintázatát, az ovárium
őssejtekből további sejtek milliói keletkeznek, amelyekből
egy ivarérett ovárium
alakul ki. Ezek a szervek ösztrogént és progeszteront választanak
ki az ovulációhoz kapcsolatos sajátos ritmusban, így a nőstények
reproduktív viselkedésének hormonális hátterét adják. |
| Még
ha a nőstények és hímek viselkedésének kifejlődését a tesztoszteront
előállító néhány sejt hiányára vagy meglétére vezetjük is
vissza a korai embrionális stádiumban, még nem derítettük
fel létezésük okát hím embrióban és hogy miért hiányoznak
a nőstényekben. A kiinduló lépés hogy a hímek és nőstények
a fogamzás pillanatától
genetikailag különböznek. Emlősökben, beleértve a patkányokat
is, azonosítható kromoszómák vannak, amelyeknek megléte
vagy hiánya kritikus a két nem közti szexuális kifejlődéséhez
/348/. A hím emlősöknek rendszerint 1X és egy 1Y kromoszómája
van, míg
a nőstényeknek 2X kromoszómája. Az Y kromoszóma hordozza
a hím tulajdonságokat. Nnagyon ritkán emberi lények alakulhatnak
ki egyetlen X kromoszómával is. Ezek az egyedek nőstényekké
fejlődnek. Létezik az XXY genotípus is, amely herével és
a többi másodlagos
hím nemi jelleggel rendelkező hímet produkál. |
| Egyes
emlősökben az Y kromoszóma nagyon kevés genetikai információt
hordoz /348/. Egy kutatócsoport azonban napjainkban egy
kifinomult molekulár-genetikai technikával egy gént azonosított
az ember és más emlősök Y kromoszómáján, amely kritikusnak
tűnik a herék kifejlődésében /615/. Talán emlősökben egy
ilyen típusú gén információt ad egy csupán a hímekre jellemző
korai embrionális sejt anyagának előállításához. A here
determinációs faktor /TDF/ ezután más sejtekhez
szállítódik, amelyek receptor molekulái a vegyülettel kapcsolatba
kerülnek. A receptor TDF komplex molekula a célsejtek magvához
vándorolhat, amely a korábban nem működő géneket aktivál,
amelyek enzim terméke a hímek ivarmirigyeiben, agyában és
szexuális viselkedésében jelentkezik /2. ábra/. |
| |
|