Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs)
A nemi különbségek kialakulása a viselkedésben (1/2)
 
Mivel a fehér patkányok (a szabadon élő a vándorpatkány domesztikált laboratóriumi változata) jól szaporodik a laboratóriumban, kis helyen tartható, és viszonylag rövid generációs ideje van, elterjedten használják az élettani és a pszichológiai kísérletes kutatásban. Ezen tulajdonságainak köszönhetően sok mindent tudunk viselkedésüknek sok vonatkozásáról, beleértve a viselkedésük kialakulását. A felnőtt hím és nőstény patkány különbözően viselkedik. A nőstények pl. egy speciális kopulációs pozícióval rendelkeznek /1. ábra/, amelyet az ovulációs ciklus megfelelő időszakában vesznek fel (amikor az érett petesejtek megtermékenyítésre képesek), ha egy szenzuálisan aktív hím megragadja őket a horpaszuknál. A hímek sohasem veszik fel a nőstények kopulációs helyzetét, a nőstények viszonylag ritkán hágnak meg más patkányt és náluk hiányzik a hímek teljes kopulációs viselkedése /47/.
A nőstények szülői viselkedése ugyancsak különbözik a hímekétől. Közvetlenül szülés után az anya patkány kapcsolatban marad a kölykeivel több napon keresztül, melegen tartja és szoptatja őket. Hogyha a kölykök elkószálnak, a nőstény gyorsan visszaviszi őket. Ezzel szemben a hím patkányok ritkán gondoskodnak az utódaikról /673/.
A nemek közti ezen különbségeknek a proximális alapja a hímek és nőstények hormonális összetétele. Ha egy felnőtt nőstény ováriumát eltávolítjuk, akkor az továbbra már nem képes párzani, hacsak ösztrogén és progeszteron injekciót nem kap (ezt a két hormont állítja elő az ovárium). A hím heréinek eltávolítása véglegesen megszűnteti a kopulációs viselkedést, hacsak nem injekciózunk tesztoszteront a herélt egyedbe. (A herék ezt a hormont állítják elő legfőképp.)
A nőstények és hímek, amelyekből a hormont előállító reproduktív szervüket eltávolították felnőtt korban, rendszerint nem vehetők rá, hogy a másik nem tagjaihoz hasonló viselkedést vegyenek fel. A tesztoszteron injektálás egy nősténybe, akinek az ováriumát a pubertás után eltávolították nem okoz hímekre jellemző kopulációs viselkedést a nőstényben. E kísérlet szerint a felnőtt hímek és nőstények idegrendszere, amely szerkezetileg különböző, olyan érett aggyá differenciálódott, amely már nem képes reagálni a másik nem hormonális jelzéseire.
A tesztoszteron fejlődési hatása a központi idegrendszeren egy rövid kritikus periódus alatt történik /514/. Ha az újszülött patkány ivarszerveit eltávolítjuk és aztán heteket várunk mielőtt tesztoszteront injektálnánk az állatba, a hormon nem fogja serkenteni a hím agy kialakulását. A fogamzást követő 15. és 27. nap között a fejlődő patkány agya szenzitív a véráramban lévő tesztoszteronra (a patkány 22-23 napos terhesség után születik). A kölyök agyának bizonyos sejtjei képesek a tesztoszteron molekulát megkötni. Ebben a korai stádiumban a hímek és nőstények agya egyaránt tartalmazza ezeket a sejteket. Ha a tesztoszteron jelen van természetes módon, mivel az állat egy hím, amelynek heréi épphogy csak megkezdték a tesztoszteron előállítását, vagy mesterségesen beinjektált tesztoszteron miatt, a hormon elárasztja a célsejteket. Az egyszer már oda került tesztoszteron a cél-neuronok genetikai aktivitását vezérli, új enzimek előállítását indítva el, amelyek a sejteken belüli biokémiai aktivitást megváltoztatják, és befolyásolják a további fejlődést. Így a véráramban a tesztoszteron molekulák a fejlődő agy egyes részeinek a kémiai aktivitás beindításának elindító jelzése /544/.
A herék fejlődése és a tesztoszteron kiválasztása egy 16 napos embrióban szintén kapcsolatban áll az ováriumok gátlásával. Egy emlős embrióban azok a sejtek, amelyekből potenciálisan ovárium vagy here sejt fejlődhet ki, jelen vannak a fejlődés nagyon korai szakaszában. De egy hím embrióban azok a sejtek, amelyekből a nőstény szaporodási sejtek fejlődnek ki nem osztódnak és differenciálódnak tesztoszteron jelenlétében. És fordítva, egy nőstény patkányembrióban a tesztoszteron nincs jelen, hogy elindítsa az agy és az ivarmirigyek hím típusú fejlődési mintázatát, az ovárium őssejtekből további sejtek milliói keletkeznek, amelyekből egy ivarérett ovárium alakul ki. Ezek a szervek ösztrogént és progeszteront választanak ki az ovulációhoz kapcsolatos sajátos ritmusban, így a nőstények reproduktív viselkedésének hormonális hátterét adják.
Még ha a nőstények és hímek viselkedésének kifejlődését a tesztoszteront előállító néhány sejt hiányára vagy meglétére vezetjük is vissza a korai embrionális stádiumban, még nem derítettük fel létezésük okát hím embrióban és hogy miért hiányoznak a nőstényekben. A kiinduló lépés hogy a hímek és nőstények a fogamzás pillanatától genetikailag különböznek. Emlősökben, beleértve a patkányokat is, azonosítható kromoszómák vannak, amelyeknek megléte vagy hiánya kritikus a két nem közti szexuális kifejlődéséhez /348/. A hím emlősöknek rendszerint 1X és egy 1Y kromoszómája van, míg a nőstényeknek 2X kromoszómája. Az Y kromoszóma hordozza a hím tulajdonságokat. Nnagyon ritkán emberi lények alakulhatnak ki egyetlen X kromoszómával is. Ezek az egyedek nőstényekké fejlődnek. Létezik az XXY genotípus is, amely herével és a többi másodlagos hím nemi jelleggel rendelkező hímet produkál.
Egyes emlősökben az Y kromoszóma nagyon kevés genetikai információt hordoz /348/. Egy kutatócsoport azonban napjainkban egy kifinomult molekulár-genetikai technikával egy gént azonosított az ember és más emlősök Y kromoszómáján, amely kritikusnak tűnik a herék kifejlődésében /615/. Talán emlősökben egy ilyen típusú gén információt ad egy csupán a hímekre jellemző korai embrionális sejt anyagának előállításához. A here determinációs faktor /TDF/ ezután más sejtekhez szállítódik, amelyek receptor molekulái a vegyülettel kapcsolatba kerülnek. A receptor TDF komplex molekula a célsejtek magvához vándorolhat, amely a korábban nem működő géneket aktivál, amelyek enzim terméke a hímek ivarmirigyeiben, agyában és szexuális viselkedésében jelentkezik /2. ábra/.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org