|
|
|
Összefoglalás
|
| |
| 1. Az egyedek közti viselkedési
különbségek a genetikai vagy környezetbeli eltérések eredményei
lehetnek. A viselkedés-genetikai kutatás szerint az emberi
viselkedések számos eltérésének genetikai komponense van.
Ugyanez igaz sok állatfajra is. |
| 2.
A kijelentés, hogy bizonyos allélek a viselkedési tulajdonság
kialakulásához járulnak hozzá, nem egyenértékű azzal, hogy
a "tulajdonság" genetikusan meghatározott. A mondat, hogy
"az intelligencia hányadosnak, vagy a banán meztelen csiga
megevésének, vagy a második hím elfogadásának ideéig tulajdonságok
alléljei" csak rövidítése az alábbiaknak. Egy egyed genotípusában
bizonyos allélek jelenléte információt biztosít egyes fehérjék
előállításához, amely a sejten belüli kémiai reakciókat
befolyásolja és
hatással van a viselkedési képességek élettani alapjainak
kifejlődéséhez. |
| 3.
A csupán egyetlen allélben különböző állatok vizsgálata
kimutatta, hogy viselkedéskülönbségeket már egyetlen allél
különbsége is okozhat. Mesterséges szelekciós kísérletek
megerősitik, hogy a legtöbb viselkedési különbségnek genetikai
komponense is van, mivel szinte minden ilyen kísérlet sikeresen
megváltoztatta a populáció viselkedését. |
| 4.
A gének a viselkedés élettani alapjait változtatják meg,
főként az idegsejtek kialakulásának és az idegrendszer kifejlődésének
befolyásolásával. |
| 5.
A szalagos kígyó két populációjának a vizsgálata kimutatja,
hogy a viselkedés gyorsan fejlődhet természetes szelekcióval
is. A két populáció közti táplálkozásbeli és viselkedésbeli
különbségek részben genetikai különbségekből származnak.
A két populáció eltérő genetikai jellegzetességei befolyásolják
a kígyók kemorecepciós rendszerét, amely viszont befolyásolja
a zsákmány megérzését. Az egyedi szelekció különböző felfogási
és viselkedési tulajdonságoknak
kedvezett a két területen, mivel az ökológiai nyomás különböző.
Az ökológiai különbségek befolyásolják a kígyók reproduktív
sikerességét, a meztelen csigák felderítésének és megtámadásának
a képességével együtt. |
| |