|
|
|
Az állatok viselkedés-genetikája
|
|
|
| |
| A genetikusok számos gondosan kontrollált
kísérletet végeztek, amelyben szándékosan szelektáltak valamilyen
tulajdonságra vagy tulajdonság
ellen. A kísérletek rendszerint sikeresek voltak. Pl. a viselkedés-genetika
egyik úttörője R.C. Tryon egy hosszú szelekciós kísérletet
végzett a laboratóriumi patkány viselkedését vizsgálva. A
leghíresebb kísérletében az útvesztő futásban való képességet
szelektálta /791/. Először több patkánypopulációt tesztelt
és az útvesztőkbeli teljesítmény alapján három csoportba osztotta.
1) okos patkányok
- amelyek gyorsan megtanulták az útvesztő tulajdonságait
néhány kezdeti próbálkozás után és a labirintuson
ezek után keresztülfutottak kevés tévesztéssel.
2) buta patkányok
- amelyek ezeknek ellenkezői voltak, lassan találták meg
a labirintust.
3) egy
közbenső csoport, amelyet figyelmen kívül hagyott.
|
| Miután a csoportot létrehozta, Tryon
okos hímeket okos
nőstényekkel párosított, és buta hímeket csak buta nőstényekhez
engedett hozzájutni. A keresztezések második generációját
ugyanabban az útvesztőben tesztelve, az okos patkányok utódai
szignifikánsan kevesebb hibával futották végig az útvesztőt,
mint a buta patkány leszármazottjai. /Mindegyikük ugyanolyan
számú tanulás-kísérletet végzett./ |
| Tryon megismételte ezt a procedurát,
és az okos vonal legjobbjait keresztezte egymással és a buta
vonal legbutábbjait szintén egymással, így képes volt egyre
okosabb és okosabb
patkányokat és egyre butább és butábbakat előállítani /10.
ábra/. Ez az eredmény bizonyítja, hogy a kiindulási patkánypopulácuióban
a labirintus futásnak volt valamilyen öröklődő komponense,
amelyek különbségeit a mesterséges szelekció kiemelte. Tryon
a tenyésztési vonalakat labirintus okosnak és labirintus butának
nevezte, ami jelenti, hogy a szelekció a patkányok inteligenciájára
vagy butaságára történt. Azonban ugyanezen patkányokat egy
másik típusú labirintusban is tesztelte, amely a vizuális
jeleket hangsúlyozta,
/a pszichológusok többféle útvesztőt találtak ki/, amikor
is az okos patkányok teljesítménye nem volt jobb a butákénál.
Ez az eredmény szerint Tryon nem egy minden típusú inteligenciára
szelektál. E helyett a szelekciója egy bizonyos speciális
képességre folyt, ahhoz az adott útvesztőhöz, amit a tesztjében
felhasznált. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 