3. fejezet: A viselkedés genetikája

Az állatok viselkedés-genetikája

Mesterséges szelekció

Ha egy szabályozó, vagy mesterséges mutáns gén a viselkedési képesség megváltozását produkálja, amely tulajdonosának reprodukciós előnyt ad (habár ritkán, de ez előfordulhat), a változás genetikai alapja gyorsan szétterjedhet a populációban. A mesterséges szelekciós kísérletekben ezt bizonyították többször a viselkedés-genetikusok /224/, akik bizonyos tulajdonságú egyedeknek megengedték, hogy szaporodjanak /növeljék a fitneszüket/, míg másokat megakadályoztak a szaporodásukban /nullára csökkentve fitneszüket/. Mindegyik generációt azonos környezeti feltételek mellett nevelve ki lehet mutatni, hogy bizonyos képesség felfokozódása a tulajdonságot okozó genetikai faktorok koncentrációjából adódik, és nem a változó környezetből.

A háziasítás folyamatában a viselkedésre folyó mesterséges szelekcióval állítottak elő hazataláló galambokat, kutyákat, akik különösen barátságosak a gyerekekkel, örző kutyákat, akik ugatnak és harapnak ha kell, és így tovább. Mesterséges szelekció szándéktalanul is előfordul, ahogy az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium esete is mutatja, amikor egy biológiai védekezési programot szándékoztak kidolgozni egy parazita légy ellen /120/. A légy petéit a szarvasmarha sebeibe rakja, és a lárvák az állatok húsával táplálkoznak. A minisztérium szó szerint srterilizált legyek milliárdjait állította elő és elengedték őket a természetes populációhoz. Elméletileg ennek vissza kell szorítani a legyet, mivel egy steril hím által megtermékenyített szabadföldi nőstény petéi nem kelnek ki.

Hogy ilyen óriási számú legyet kis helyen felneveljenek, rengeteg papírlapot függesztettek fel a nevelőszobában, hogy pihenő felületet adjanak a legyeknek. A legyek számára ez egy útvesztőt állított elő és nyilvánvalóan egy szelekciós mechanizmus volt azoknak a legyeknek kedvezve, akik képesek voltak oda jutni, ahová akartak. Ebben a tulajdonságban genetikai változatosság volt a populációban, főként egy gén szempontjából, amely enzim terméke hatással volt a repülőizmokra. A szabadföldi legyekben található allélt gyorsan helyettesítette az az allél, amely a laboratóriumban nevelt legyekben volt. Bár az új allélú egyedek jól megéltek a laboratóriumi körülmények között, képtelenek voltak hosszú repülésre természetes hőmérsékleti viszonyok között a szabadban. Ez a tulajdonság valószínűleg kedvezőtlen helyzetbe hozta a laboratóriumi hímeket a szabadföldiekkel szemben, a szétszórt, fogamzóképes nőstények megtalálásában. Így véletlenül a minisztérium egy olyan légytörzset tenyésztett ki, amely a védekezési program hatékonyságát csökkentette.