Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs)

Az állatok viselkedés-genetikája
Poligénes öröklődés
 
Egy másik lényeges pont, amely külön hangsúlyozást igényel, hogy a drámai egy génes hatások ritkák. Ez azért van, mert legtöbb tulajdonság, különösen a viselkedési tulajdonságok számos gén összehangolt akciójának az eredménye. Azt a jelenséget, amikor sok gén vesz részt egyetlen tulajdonság kifejlődésében, poligéniának nevezzük. /8. ábra/. Amikor egy-génes hatás előfordul, ez nem azt jelenti, hogy csupán egyetlen gén okozza a muslica udvarló zümmögését, egy másik az aktivitási ciklust, és egy harmadik az élettartamot. Az egygénes hatások azért fordulnak elő, mert annak a génnek kulcsszerepe van abban a komplex fejlődési folyamatban, amely tucatnyi vagy ezernyi gén szabályozott integrációját igényli. Egy mutáns allél hatása analóg lehet ahhoz, mint egy futószalagon dolgozó munkásnak rossz szerszámot adunk. Bár sok munkás vesz részt egy autó motorjának összerakásában, hacsak egyetlen szerelő kifelejt, vagy megrongálja a motornak egy kis részecskéjét, akkor a motor teljesítőképessége lényegesen csorbul.
A viselkedés-genetikusok által felfedezett legtöbb egy-génes hatás valójában halálos. Más géneknek az a hatása, hogy szabályozzák más strukturális gének aktivitását, amelyek feladata enzimek előállítása, amikor parancsot kapnak. Ezek jelenlétére következtethetünk embereknél, mivel, mi különbözünk a csimpánzoktól, annak ellenére hogy kromoszómáink /9. ábra, 879/, és szerkezeti génjeink kiemelkedően hasonlók. Ha egy kutató a Mars Egyetemről csupán a kromoszóma adatokat látná, arra következtetne, hogy a csimpánzok és az emberek ugyanaz a faj, vagy két kivételesen hasonló, egymással rokon fajták. Legtöbbünk tiltakozna ezen kijelentés ellen, rámutatva talán egy kissé felháborodva a megjelenés és a viselkedés közti különbségekre, amely megkülönböztet minket a csimpánzoktól. Ezek a különbségek valószínűleg azért fordulnak elő, mert az embereknek bizonyára más szabályozó génjeik vannak, amelyek szabályozzák, hogy hol és mikor készüljenek bizonyos enzimek a fejlődő sejtekben /428/. Bár a csimpnánzoknak és az embereknek szinte ugyanazon enzimek állnak rendelkezésére, ezeket az enzimatikus szerszámokat a szervezetek nagyon különböző módon használják, hogy létrehozzák az idegrendszert, amely a különböző viselkedési képességeket hozza létre.
 

 

módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org