3. fejezet: A viselkedés genetikája

Gének és viselkedés

Öröklődés és az emberi viselkedés (1/2, folytatás itt)

Oskar Stohr-t katolikusnak nevelte nagymamája a náci Németországban. Jack Yufe a Karib szigeteken nőtt fel zsidó édesapjával. Két emberi lény fejlődésében nehéz elképzelni ennél különbözőgg körülményeket, mégis ez a két ember feltűnően hasonlít egymáshoz mind megjelenésben (1. ábra), mind viselkedésükben. Mindektten "szeretik az édes likőröket, ... csuklójukon gumi szalagot viselnek, az újságot hétulról kezdik olvasni, mártogatják a vajas pirítóst a kávéjukba, és személyiségük nagyon hasonló [370]. Egypetéjű ikrek ők, akiket születésük után elválaszottak egymástól, és nem találkoztak egymással addig, amíg 47 évesek nem lettek.

Az egypetéjű ikrek korai életkorban történő elválasztása egy nagyon ritka természetes kísérletet ad az emberi viselkedést befolyásoló gének szerepéről. Hipotézisünk az, hogy a viselkedésük egyes különbségei genetikai különbségek. A predikció, ami ebből következik, hogy azonos, egypetéjű ikreknek hasonló viselkedésüknek kell lenni, mint a kétpetéjű ikreknek. Ez a predikció azon alapul, hogy az egypetéjű ikrek ugyanabból a megtermékenyített petesejtből származnak, amely kettéosztódik és két elkülönült, genetikailag azonos embriót eredményez, míg a kétpetéjű ikrek két megtermékenyített petesejtből származnak, különböző öröklött információt hordoznak.

rekben és más állatokban mindegyik gént egy, vagy több kissé eltérő formája reprezentál (allélek). Mindegyik gén egy jellegzetes fehérjét kódol, pl. enzimet (amilázt, amely a keményítő lebontását segíti). Az amiláz gén mindegyik allélje információt hordoz egy kissé különböző formájú amiláz molekula felépítésére, és mindegyik formának különböző kémiai tulajdonsága és képessége van.

Az ember DIPLOID szervezet. Mindegyikünknek két másolata van minden egyes génről. Egy bizonyos gén két másolata lehet azonos, vagy lehet két különböző allél. Képzeljünk el egy populációt, melyben az amiláz génnek négy allélje van (ami-1, ami-2, ami-3, ami-4) és ebben a populációban van egy nő, akinek ami-1 másolata van, és egy ami-2 másolata, a férjének pedig ami-3, és ami-4 allélje. A nő által előállított petesejt haploid, azaz minden egyes sejtben csupán egyetlen gén másolat található, így a genetikai összetétel, vagy genotípus vagy ami 1 vagy ami 2 petesejtben. Ezeket a petesejteket spermiumok termékenyítik meg, amik szintén haploidok és így az amiláz gén egyetlen másolatát hordozzák, vagy ami-3-at, vagy ami-4-et ebben az esetben. A házaspár gyermekei közül tehát egyformán valószínű, hogy az alábbi négy genotípusa fordul elő: ami-1/ ami-3, vagy ami-2/ami-3, vagy ami-1/ami-4, vagy ami-2/ami-négy /2. ábra/.

Emeljük ki az egyik genotípust, pl. ami-1/ami-3-at, és hasonlítsuk össze a testvéreiknek az egyformán valószínű genotípusával /a korábban ismertetett lista szerint/. Ha mindkét genotípusban a hasonló gének aránya 1, 0, 0,5 és 0. Így az átlagos megosztott gének aránya 1+0,5+0,5+00/4=0,5. A valószínűség, hogy két testvér nem egypetéjű iker, ugyanazt az allélt fogja örökiteni a szüleitöl, amikor két allél fordul elő a szülők ivarsejtjeiben, ez mindig 0,5. Ennek eredményeként hogyha a viselkedés kifejlődését egy bizonyos allél befolyásolja, a kétpetéjű ikrek néha különböznek, mivel néha különböző gén formák jutnak belőlük, míg az egypetéjű ikrek egymással mindig pontosan azonos genotípussal rendelkeznek. Valójában az egypetéjű ikrek sokkal hasonlóbbak egymáshoz, mint a kétpetéjű ikrek, számos tulajdonság szempontjából, beleértve a megjelenést, a személyes tulajdonságokat és más viselkedési képességeket.