|
|
|
Az ösztönök és a tanult viselkedés evolúciós
alapjai
|
|
Diszkussziós kérdések
|
| |
| 1.
Az emberi agy kb. hétszer nagyobb, mint amit egy hozzánk hasonló
nagyságú állattól várnánk /411/. Használd a többutas munkahipotézis
módszerét a különlegesen felduzzasztott agyunk evolúciós jelentőségének
analizálására. Az egyik érdekes hipotézis Richard Alexander
dolgozatában található /11, 12/. |
| 2. Az ingermegvonásos kísérletekben,
amikor az állatot korlátozott, vagy teljesen megfosztott körülmények
között nevelik, az állatok mégis képesek kulcsingerekre bizonyos
válaszok adására. Ezt a tényt néha annak eldöntésére használják,
hogy a viselkedés ösztönös vagy nem. Ennek a megközelítésnek a
bírálói rámutattak, hogy nem lehetséges az összes környezeti hatást
eltávolítani még a legszigorúbb ingermegvonásos kísérletben sem.
Az állat tapasztalatai még ezekben a kísérletekben is lényeges
lehet egy bizonyos ösztön kifejlesztésére. Ezek a kritikusok ki
akarják törölni az ösztönt a viselkedésbiológusok szótárából.
Vajon az ösztön melyik definíciójára illik ez a bírálat? Hogyha
elfogadod azt az érvelést,
hogy semmi sem ösztönös, milyen kategóriákat állítanál fel ha
egyáltalán bármilyet a viselkedés proximális mechanizmusaiban
lévő különbségek kezelésére? Vajon a sirályfióka kolduló viselkedését
és a ludak szexuális imprintingjét ugyanabba a kategóriába
tennéd? |
| 3.
Vajon milyen predikciókat tennél a cinegék és fenyőszajkók térbeli
tanulási képességeinek szex specifikus különbségeire. Vajon hogyan
tesztelnéd predikciójukat ? |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 