|
|
|
Az ösztönök és a tanult viselkedés evolúciós
alapjai
|
|
A tanulás
előnyei
|
| |
| Egy hipotézis szerint a tanulás azért
olyan specializált, mert a specializált tanulás csökkenti a hibás
dolgok, irreleváns információ tárolásának az esélyeit /413/. A
tapasztalatok alapján való tanulás képessége akkor segíti az egyedet,
ha változó környezeti
feltételeket megszületése előtt még nem lehet előre látni, pl.
a táplálék vagy fészek helyét, vagy pontosan milyen ehető fajok
várhatók, vagy a szülők hogy néznek ki, vagy milyen nyelvet beszélnek
otthon. A specifikus tanulási mechanizmusok az állat figyelmét
a kulcs-változókra irányítják. |
| Vajon
miért nem képes a patkány megtanulni, hogy hátsó lábaira álljon,
amikor jelző hangot hall, amelyet áramütés követ, hacsak nem végzi
el a felegyenesedést? Az ultimális hipotézis szerint a figyelmeztető
hangra adott futási válasz adaptív, míg a felegyenesedés nem,
mivel az az explorációs viselkedés része /74/. Így proximális
szinten a patkányok olyan idegrendszerrel rendelkeznek, amely
specifikusan segíti a tanulási társítás kialakítását az akusztikus
ingerek, pl. morgás (és menekülés) között, amikor a jutalom fájó
bőrérzet elkerülése, amelyet elektromos ütés, vagy más patkány
harapása okozhat. |
| Vagy miért olyan felkészültek a patkányok
annak megtanuláára, hogy új táplálékokat társítsanak a betegséggel,
amely órákkal a megevés után következik be? A patkányok ezen képessége
hasznos, tekintve a táplálék keresési viselkedésüket. Természetes
körülmények között a patkány teljesen felderíti a járatai körüli
területet, ahol többféle ételt, növényi és állati eredetűt
fogyaszt. Az évszakok változásával új növények és rovarok folyamatosan
érkeznek, majd eltűnnek. Néhány újonnan felbukkant táplálék ehető
és tápanyagban gazdag, míg mások toxikusak, és potenciálisan halált
okozók. Egy patkány nem képes a mérgező táplálékokat
eltávolítani emésztőrendszeréből hányással. E helyett minden új
táplálékból egy keveset eszik, és hogyha később beteg lesz, elkerüli
ezt a táplálékot, vagy folyadékot, mivel ha nagy mennyiséget enne,
bizonyára megölné. |
| Érdekes, hogy szinte lehetetlen
megtanítani egy patkányt pedál-nyomogatásra, ha a táplálékadás
nem követi három másodpercen belül a pedálnyomást. A természetben,
ha egy patkány lábával egy tárgyat kezel és a tárgy nem produkál
táplálékot gyorsan, nagyon valószínű, hogy az már soha nem
fog produkálni. A patkánynak így azonnali megerősítés szükséges,
hogy a lábával manipulálást megtanulja a táplálék szerzéséhez.
Másrészt azonban a mérgező táplálékoknak ritkán van azonnal hatása,
különösen, hogyha kis mennyiségben lett elfogyasztva. A patkány
agyában kialakul az ízlelés és a betegség közti hosszú késlekedés
raktározásának képessége, amely segíti az egyedeket a veszélyes
táplálékok elkerülésében /274/. |
| A
patkányok tanulásának sajátos szabályai kevésbé furcsák, ha ennek
a mindenevő állatnak a táplálkozási ökológiáját figyelembe vesszük.
Ha ez az érvelés helyes, akkor számos predikciót lehet tenni a
specializált tanulási képesség előfordulására vonatkozóan. Az
egyik ilyen predikció, hogy azokban a fajokban, amelyeknél az
egyik ivar nagyobb távolságot jár be, mint a mások, a nagyobb
mozgáskörzetű nem jobb térbeli képességet fog mutatni. |
| Steven Gaulin és Randall Fitzgerald ezt
a predikciót vizsgálta
a réti pocoknál (Microtus pennsylvanicus). Ennek a kis rágcsálófajnak
a hímjei sokkal nagyobb területen mozognak, mint a nőstények.
Ahogy jósolták, a hímek jobban emlékeztek a táplálék jutalomhoz
vivő útra különböző típusú laboratóriumi útvesztőkben,
mint a nőstények /20. ábra/. De két másik közel rokon rágcsálóban,
a fenyves pocokban (Microtus pinetorum) és a préri pocokban (Microtus
ochrogaster) nem volt különbség a hímek és nőstények térbeli tanulási
teljesítményében. |
| Ezen pockoknál a hímek és a nőstények
mozgáskörzete hasonló, mivel egy hím és egy nőstény monogámiában
él ugyanazon a területen, és így mindketten hasonló térbeli tanulási
nehézségekkel találkoznak mindennapi életükben /275, 276/. Ez
az eredmény megerősíti a hipotézist, hogy a tanulási
képesség tükrözi bizonyos feladatok megoldási képességének szelekcióját,
amely befolyásolja az egyed fitneszét. E szerint a nézet szerint
az egyed ökológiai környezetének változatossága határozza meg
a viselkedés különböző fokú változatosságának költségét
és hasznát, így a viselkedés nagyfokú változatosságát okozzák. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 