|
|
|
Az ösztönök és a tanult viselkedés
evolúciós alapjai
|
| |
| Ebben
a fejezetben eddig az ösztön és a tanulás közti közvetlen különbségekkel
foglalkoztunk. Érveket hoztam fel, hogy egyes viselkedések teljes
formájukban kifejlődnek, gyakran az állatok életének korai szakaszában,
amelyekkel az állatok egyszerű ingereire válaszolnak. Más viselkedések
azonban nem fejlődnek ki teljes formájukban addig, amíg az állatnak
nincs lehetősége egy bizonyos típusú információ megszerzésére,
ami a környezettel való kölcsönhatásának az eredménye. |
| De
vajon van e valamilyen
végső jelentősége a viselkedés proximális kategóriái közti különbségben?
Vajon miért van az inka kakadunak öröklött válaszadási képessége
bizonyos dolgokban, míg tanulási képességgel rendelkezik másokban?
Vajon az ösztön felsőbbrendű-e a tanult válaszoknál
bizonyos szituációkban, és a tanulás felsőbbrendű az ösztönhöz
képest más helyzetekben, az egyed reproduktív sikerességének szempontjából?
A tanulás irányított természete tényleg növeli-e az állat esélyeit,
hogy túlélő utódokat hagyjon? |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 