|
|
|
Ösztön és tanult viselkedés
|
|
A tanulás típusai
|
| |
| A
klasszikus és operáns kondícionálás csupán kettő azon számos jelenség
közül, amelyet a tanulás címszó alá helyeztek. Pszichológusok
és biológusok, akik a tanulás közvetlen aspektusa érdekel, sokféle
módját fedezték fel, hogy az állatok miként változtatják meg a
viselkedésüket, specifikus tapasztalatokra adott válaszként. Megkérdőjelezték
azonban, hogy a tanulás ilyen típusait asszociatív tanulásnak
lehet-e nevezni. |
| |
| Pl.
a nőstény kaparódarázs fészket épít rendszerint a földön, amelyet
elhagy, hogy táplálékot gyűjtsön. A darázs az áldozatait visszaviszi
a fészekbe, hogy az utódait táplálja. A kaparódarazsaknak kiváló
térbeli tájékozódó képessége van /772/. Amint fészküket elhagyják
az első alkalommal, néhány másodpercen keresztül köröznek,
majd elindulnak táplálékot keresni. A rövid orientációs repülés
alatt a fészek körüli tereptárgyakról információkat tárolnak,
amely alapján visszatalálnak a kicsi és gyakran alig látható fészekbejárathoz.
Niko Tinbergen kimutatta, hosszú idővel
ezelőtt, hogyha a fészek bejárata körüli tárgyakat áthelyezzük,
miután a darázs elvégezte az orientációs repülését és elrepült
vadászni, mikor visszatér a nőstény darázs a fészekbejáratot az
áthelyezett tereptárgyaknak megfelelően fogja keresni /9. ábra/. |
| |
| Azok a madarak, amelyek táplálékot rejtenek,
szintén kivételesen jó térbeli memóriával rendelkeznek . Egy kis
cinege többszáz rovart vagy apró magot képes elrejteni a falüregekbe,
vagy zuzmók közé az egyik napon és legtöbbjüket képes megtalálni
a következő, vagy
az azt követő napon. A madár egyetlen táplálékot rejt el egy helyen
és sohasem használja ugyanazt a helyet kétszer. David Sherry és
kollégáinak kísérletes munkája kimutatta, hogy a cinegék emlékeznek,
hogy hol rejtették el a táplálékot, és hogy
hol találtak elrejtett táplálékot, ami megelőzi, hogy feleslegesen
ismételten ellenőrizné a kimerített raktárakat. Ezekben a kísérletekben
a cinegék raktározhattak táplálékot az aviáriumba helyezett kicsiny
műfák lyukaiba. A madarak rendszerint négy vagy
öt lyukba tettek napraforgó magot, a 72 lehetséges raktározó helyről.
Ezután a madarakat eltávolították az aviáriumból. Egy nappal később
a cinegék visszatértek a laboratóriumba és táplálék után kutattak
amelyet ezalatt eltávolítottak. Mind a 72 raktározóhelyet
letakarták fedőkkel. A cinegék sokkal több időt töltöttek a 24
órával korábban elrejtett helyek vizsgálatával és a fedeleinek
eltávolításával, mint azoknál a helyeknél, ahová nem raktároztak
táplálékot /1o. ábra/. Mivel az üregek üresek voltak és
fedettek, a madarak nem használhattak szaglási vagy látási ingereket
a raktározott táplálék megtalálásában, csupán memóriájukat használhatták,
hová rejtették a táplálékot /718/. |
| |
| Az
amerikai fenyőszajkónak még bámulatosabb a memóriája, mivel ezen
madarak több, mint 9ooo fenyőmagot képesek raktározni egy teljes
hegyoldalban, 1-1o magot egyetlen helyre. A madár egy kis üreget
ás mindegyik helyen, és ezután teljesen befedi a raktárat. Bár
a fenyőszajkók ezt a munkát ősszel végzik, télen raktáraikat használják
tavaszig. Így hónapok telnek el, míg visszamennek egyes raktárakhoz
magokat kivenni /35/. |
| |
| Lehetséges,
hogy a szajkók valójában nem emlékeznek az egyes raktárak pontos
helyére, hanem valamilyen egyszerű szabályt használnak. Pl. a
raktárak kis fűcsomók mellett vannak. Vagy lehet, hogy
emlékeznek a raktár körülbelüli helyére, s amikor már ott vannak,
próbálják kiszagolni az elrejtett magokat. De a cinegékhez hasonló
kísérletek kimutatták, hogy a madarak pontosan emlékeznek, hogy
hová rejtették a táplálékot.
Az egyik ilyen kísérletben a szajkó elrejtette a táplálékot egy
nagy szabadföldi aviáriumba, s a raktározás után a madarat átvitték
egy másik ketrecbe. A megfigyelő, Russel Balda, pontosan feltérképezte
az egyes raktárak helyét, majd eltávolította az elrejtett
magokat, és kiseperte a ketrec alját, így a raktározás összes
jelét megszüntette. Így a madárnak nem volt semmilyen vizuális,
vagy szaglási vezérlöje, amikor egy héttel a táplálékrejtés után
visszaengedték a táplálék keresésére. Balda feltérképezte a
helyeket, ahol a szajkó benyúlt a csőrével, a már nem létező raktárak
után kutatva. A madár térbeli memóriája kiválóan szolgált, mivel
a raktárak 8o %-át meglátogatta, s csupán néhány próbálkozást
végzett nem raktározott helyeken /35/. |
|
Egy
evolúciós megközelítés 