|
|
|
Bizonyosság és tudomány
|
| |
| Bár én úgy gondolom, hogy a hulmánok
esetében a jelenlegi bizonyítékok túlnyomó része a szexuális kompetíciós
hipotézist támasztja alá, ez a vélemény származhat saját elfogultságomból
is. Valaki talán ki fog fejleszteni egy olyan elképzelést,
amelyet még nem vettünk figyelembe és nem teszteltünk, és akkor
lehet, hogy Hrdy- Blaffer magyarázatát kell félretenni. Teljes
biztonságot a tudományban soha nem érhetünk el. Ami az egyik nap
sziklaszilárd érvelésnek tűnik, a másik napon már lehet, hogy
végzetes hibákkal
teletűzdeltnek bizonyul. Szerencsére a tudósok állandóan bírálják
egymás elképzeléseit, jó humorral vagy másképpen, és ez a változás
irányítja a figyelmet az alternatívák felé, pontosan úgy, ahogy
bemutattuk a hulmánok gyerekgyilkosságának
példáján. A tudósok elfogadják, (legalábbis amikor egy másik ember
elképzeléséről beszélnek), hogy az Igazság bizonytalan, de ez
rendszerint a kívülállókat idegessé teszi, ami részben annak köszönhető,
hogy a tudományos eredményeket a nyilvánosságnak úgy mutatják
be, mintha azok a tíz parancsolat lennének. Azonban bárki, aki
mégoly felületesen is belenézett bármely tudomány területébe,
észre fogja venni, hogy új elképzelések születnek és a régieket
helyébe mások lépnek, vagy megváltoztatják azokat. A tudomány
lényege a változás, az új felismerések befogadásának képessége,
egy elképzelés ismételt tesztelése és a hibásnak bizonyult elképzelések
kiszűrése. |
| |
| Jelenleg Darwin elmélete kínálja a legátfogóbb
és praktikusabb módszert arra, hogy a biológia egészét
megértsük. Ez az elmélet a legfőbb alapja a biológiai tulajdonságok
végső, reproduktív funkciójára vonatkozó munkahipotézisek kidolgozásának.
Ezen a kereten belül nagy lehetőségek vannak az összezördülésre,
a felderítésre és az új felfedezésre. Ha a természetes
szelekcióról végül is kimutatják, hogy nem ez a legfontosabb erő
az összes élőlény tulajdonságainak kialakulásában, ezeket a felfedezéseket
valószínűleg akkor fogják véghezvinni, amikor azokat a munkahipotéziseket
tesztelik, amelyek azon alapulnak,
hogy a természetes szelekció az evolúció mozgatóereje. És amíg
helyettesítő elmélet nem akad, úgy hiszem, hogy a természetes
szelekció működésének megértését minden oktatásnak tartalmaznia
kell azért, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világban. |
|