Előszó

Az állati viselkedés vizsgálata mindig élvezetes volt. Mikor ennek a könyvnek az első kiadását írtam, a tudomány átalakulóban volt az 1950-es és 60-as évek területétől és megközelítésétől a mostanában széles körben elterjedt evolúciós megközelítés felé. Ez a folyamat drámai volt, és izgalmas volt szemtanújának lenni a tudományterület átalakulásának. Élvezettel számolok be azokról a felfedezésekről, amelyeket kollégáim az elmúlt 14 évben tettek. Mindegyik év újabb felfedezéseket hozott arról, hogy mire képesek az állatok, hogyan végzik a tetteiket és miért fegyverződtek fel ezekkel a képességekkel evolúciós értelemben. Az állati viselkedés területe soha sem volt szórakoztatóbb és kielégítőbb, mint manapság.

Remélem, hogy a könyv negyedik kiadása segíti az olvasókat napjaink izgalmas témáinak megértésében és abban, hogy átéljék az állati viselkedés tanulmányozásának örömét. Mint mindegyik korábbi kiadásban, itt is megragadtam az alkalmat, hogy teljesen újra írjam a könyvet. Eközben igyekeztem egyre világosabbá tenni az állati viselkedés proximális közvetlen és végső ultimális kérdései közötti különbséget és ezért részben újra szerveztem a korábbi kiadás néhány fejezetét. A viselkedés történeti alapjairól szóló fejezetet a könyv második felének elejére tettem, amely a viselkedés végső vizsgálatával foglalkozik. Ezen fejezet logikai bevezetés a viselkedés evolúciós aspektusaihoz. A fejezet új helyzete lehetővé tett egy új fejezetet a viselkedés evolúciós aspektusai között, míg megengedte az állati kommunikáció tárgyalását is. Számos tovább változtatást is tettem, hogy a tényanyag kielégítőbb és meggyőzőbb, valamint hogy a felépítés világosabb legyen az olvasó számára. A legfontosabb változás, aminek tudatába vagyok az, hogy hangsúlyozom a tudomány tapogatózó és befejezetlen jellegét és a szimultán munkahipotézisek jelentőségét, mint a tudomány művelésének módszereit. Nagyon szeretném, hogyha egyetemi hallgató olvasóim felismernék, hogy nem minden válasz van meg a könyvben és néhány soha nem lesz meg. Be szeretném mutatni nekik - ahogy én is napjainkban tanulom- a szimultán tesztelés fontosságát és szépségét, tehát amikor egynél több hipotézist tesztelünk arra, hogy miért és hogyan végez az állat valamit. A könyv bírálói biztattak az újra átdolgozás elvégzéséhez és ehhez ötleteket és bírálatokat nyújtottak és az alábbiakban név szerint szeretném ezt nekik megköszönni.

Sokat tanultam továbbá kollégáimtól, főleg Ron Ruttowskitól és Darryl Gwynnet-től. Végezetül le vagyok kötelezve sok kutatónak, akinek az állati viselkedésről írott dolgozata az utolsó négy évben jelent meg. Lenyűgöz és kissé félelemmel tölt el az állati viselkedés folyóirataiban az utóbbi években megjelent kiváló dolgozatok nagy száma. Egyre több és több kutató használja az evolúciós megközelítést az állati viselkedés tanulmányozásához, és ezek bámulatos fejlődést értek el a viselkedés érdekes jelenségeinek felderítésében. A valóban sok és jó dolgozat nagy száma problémát jelentett számomra, azonban korlátoznom kellett választásomat arra a néhányra, amelyek a fejezetek témakörét legjobban illusztrálták, és amelyről a legtöbb evolúcióbiológus azt gondolja, hogy fontosabb. Biztos vagyok benne, hogy újra tudnám írni a könyvet egy teljesen eltérő példasorozaton keresztül is anélkül, hogy a könyv fő mondanivalója megváltozna. Az a tény, hogy a vizsgálatok egyik csoportját helyettesíteni lehet anélkül, hogy lényeges változások történnének, rámutat arra, hogy a könyv fő célja nem valami koherens konklúziók bemutatása, vagy egy információ halom átadása, amelyet a hallgató könnyedén memorizálhatna.

A könyv célja inkább az, hogy egy szemléletet nyújtson az állatok viselkedésének tanulmányozásához. Michael Ghiselin mondja és igaza van, hogy a tudomány talán úgy tűnik, hogy a tények felhalmozására törekszik, de valójában a tudósok a kérdések megválaszolásában érdekeltek. Ezek a tudósok a legnagyobb értéknek a módszereket tekintik, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy produktív és érdekes kérdéseket megválaszoljanak. Az evolúciós elmélet ajánl ilyen módszereket a biológia összes aspektusára, beleértve az állati viselkedést is, és ez a könyv elsősorban és legfőként metodológiát nyújt az evolúciós szemléletmód használatához. Legfontosabbnak azt tartom, hogy az olvasóim eleget tanuljanak az elméletből, hogy lássák miért volt ez olyan hasznos az állati viselkedés kutatóinak, miért tesznek fel az evolúcióbiológusok olyan kérdéseket, amelyeket feltesznek és hogyan próbálják a kérdéseket megválaszolni.

Ha jól végeztem munkámat az olvasóim felfogják, hogy eddig csupán néhány kérdést válaszoltak meg mindenki számára kielégítő módon az állati viselkedésről. A tudomány legfőbb öröme abban van, hogy tüzetesen megvizsgáljon létező hipotéziseket és a rájuk vonatkozó bizonyításokat, és nem lehet könnyedén kielégíteni különböző kérdéseket alternatív magyarázatokon és a tesztelés jobb módjain gondolkodik. Az állati viselkedés vizsgálata része ennek a szórakoztató tudománynak, és remélem, hogy a könyv negyedik kiadása hozzájárul ennek a mondanivalónak a jobb megértéséhez. Oktatók, kik már ismerik a könyv korábbi kiadásait, észreveszik, hogy az ajánlott filmek listája már nem található a fejezetek végén. A film lista most már egy oktatói kézikönyv része. Ez a kézikönyv tartalmaz egyrészt rövid kérdéseket, másrészt hosszú vizsgakérdéseket is továbbá megválaszolja diszkusszióra ajánlott kérdéseit is. Végezetül a szöveghez hozzáadtam egy új fogalomértelmező fejezetet is, felismerve a fogalmak elburjánzását, és a szükségességét is, hogy pontosan definiáljuk a félreértések elkerülése érdekében.